Szelektív Laci bízik abban, hogy tovább gyűjthet a triciklijével

A Beol hírportál munkatársaitól is többen kérdezték, hova tűnt Szelektív Laci. A férfi egyik ismerőse írta meg: olyan élethelyzetbe került sokak kedvence, hogy nem tudja hol tárolni a begyűjtött szelektív hulladékot. Így kénytelen lesz abbahagyni azt, amit nagyon szeret.

A kommentelő kitért arra, sokat köszönhet neki a Lencsési lakótelep és a város is.

– Becsüljük meg, mert ezután senki nem lesz, aki ezt csinálja egész évben, folyamatosan – írta a hozzászóló. – Aki tud üres telket vagy olyan kertet, helyiséget ajánlani, ahol Laci tovább tudná gyűjteni a hulladékot, az jelentkezzen!

A segélyhívás azért is jött, mert sokan a lakótelepi, főként emeleti lakásokból nem is tudják levinni a hulladékot. Amikor azonban meghallották Szelektív Laci kocsijának csöngetését, dudálását, tudták, hogy megjött a megmentőjük, Siti László pedig felment a holmiért. Egy hónapja viszont „karanténban” van triciklijével. Hasonlóan az általa összeeszkábált, kézzel húzható, nagyobb tömeget is elbíró, hat–hét méter hosszú kocsijaival.

– Továbbra is egy hulladékgazdálkodási cégnél vagyok rakodó a kukás kocsin, a szelektívhulladék-begyűjtő részlegen – mondta Siti László. – Munkaidőm után ültem be eddig is a kívül-belül csillogó-villogó triciklimbe. Ennek a „dizájnnak” a figyelemfelhívás a lényege. Ha látnak, és elmentik akár a járgány oldalán látható telefonszámot, akkor megtalálnak. Akik pedig eddig is nekem adták le a pluszhulladékot, azok a kürtöt meghallva tudják, hogy a környéken vagyok.

Laci kesztyűs kézzel válogat és pakol. Mindezzel felhívja a figyelmet arra, hogy szelektáljunk, azaz ne dobjunk minden hulladékot, feleslegesnek ítélt eszközt, papírt, fémet ugyanazon konténerbe. Nem tagadja, a gyűjtés számára egy kis fizetéskiegészítés. Ha leadja a papírt, a műanyag palackokat, a fémet, kap ezért pénzt, de a legfontosabb, hogy hozzájárul az újrahasznosításhoz. Fontosnak tartja, hogy elviszi a kidobott akkumulátorokat is, mielőtt a sav szétmarna mindent.

– Sokáig voltam szemeteskocsin rakodó, nagyon kemény munka – hangsúlyozta. – Dolgoztam targoncavezetőként is, ezután kerültem a szelektívhulladék-részlegre. A triciklimet sok-sok év alatt raktam össze. Nem volt olcsó mulatság, ugyanis 1200 ledégő van rajtra, 200 kerékpár-világítás, utóbbiak elemről mennek, normál világítás, irányjelzők. Eddig a rádióban szóló zene doppingolt, mostanában, amikor állok, várok, a kis DVD-lejátszót nézem. Szerencsére annyi a hívás, annyi a munka, hogy nemigen jut idő tévézni. Hívnak a város más részeiről is, de idő híján csak akkor mozdulok el a Lencsésiről, ha az adott helyen egy triciklire való holmi összejön.

Ez nem kevés, hiszen mosógép, gáztűzhely is simán elfér a járgányon a papír, a fém, a műanyag mellett. Mondjuk, meg is sínyli ezt a tricikli, félévente kell rajta a gumikat cserélni. Szelektív Laci járgánya nemcsak kiváló szállítóeszköz, hanem jókedvet is ­csinál az embereknek. Nem egy Lencsésin lakó mondta, ha fáradtan tér haza a munkából, és meglátja a járgányt, egyből feldobódik, jobb lesz a hangulata.

Plüssök utaznak a járgányon

Siti László a gyerekeknek külön kedveskedik, a tricikli oldalára plüssállatokat tett ki, a hölgyek kedvéért virágokkal is feldíszítette a járművet.

– Jólesik az emberek szeretete, kedvessége, köszönöm nekik, hogy rajtuk keresztül, a hobbim és a munkám által, újra értelmet nyert az életem – mondta Siti László. – Csodálatos érzés, amikor az ablakokból kihajolva üdvözölnek a lakók, majd hozzák a hulladékot. Több lépcsőházban már külön gyűjtenek nekem, és szétválogatva teszik edényekbe, dobozokba a hulladékot. Remélem, lesz folytatás.