Egykori vadregényes területre vezetett a békési határjárás

A határjárás részeként a kis csapat útja elsőként egy korábbi vadregényes területre, Vizesbánomba vezetett. Itt egykoron mocsaras, ingoványos terület húzódott. A helyiek odamenekültek a török időkben az oszmán hódítók elől. Rejtekhely volt ez számukra, hiszen csak ők tudták hol található a bejáró. A második állomáshely a nem kevésbé regényes históriájú Rosszerdő volt. A 18. századi újratelepülés után sok volt a garázdaság, a szolgabíró azonban nem vette el senkinek az életét, hanem a „rossz legényeket” kipaterolta, az a településrész a Rosszak erdeje, Rosszerdő. Befejezésként a Tündérkertet érintették az esemény során.

Tarkovács István, a Békési Kisgazdakör elnöke elmondta, a határjárás nem új keletű, az első írásos források a 15. században tesznek említést a szokásról. Akkoriban az elöljárók gyalog járták körbe határt, hiszen a térképészet, a nyilvántartási rendszer még volt annyira megbízható, mint napjainkban. Így ellenőrizték, hogy nem történt-e elbirtoklás, valaki nem módosította önhatalmúlag a birtokhatárokat. Annak idején dűlőutak, csatornák, tereptárgyak határozták meg a határvonalakat.

Tarkovács István szólt arról, hogy a jelenlegi határjárás másként alakult, mint azt eredetileg tervezték: – Szerettük volna, ha a teljes tagságunk résztvételével, lovas kocsikon vonulhattunk volna fel, és nézhettük volna meg, hogy a mezőgazdasági kultúrák milyen állapotban vannak – tette hozzá Tarkovács István. A kisgazdakör elnöke kiemelte, annak ellenére, hogy március közepe óta járványhelyzet nehezíti a körülményeket, és az időjárás is kedvezőtlenül alakult, a földeken nem látszik ennek a következménye. Tarkovács István nagyon fontosnak nevezte a hagyományok átadását a fiataloknak, illetve kitért a helyi termékek jelentőségére. Emlékeztetett arra, hogy múlt héten írtak alá együttműködési megállapodást a békési önkormányzattal, majd rámutatott az öngondoskodás fontosságára.

– Néhány hete láthattuk, hogy mi történik, amikor az emberek megrohamozzák az üzleteket – ecsetelte. – Bár tavaly még fogalmunk sem volt a koronavírusról, száraztészta-készítést és szilvalekvár-főzést is szerveztünk. Annak idején mindez egész évre biztosította a produktumot az adott termékből.

Hégely László nyugdíjas mérnökszaktanár – aki egyébként Vizesbánom és Rosszerdő történetét is megosztotta lapunkkal – hangsúlyozta, kellemes meglepetésként érte az adott időjárási körülmények ellenére milyen gyönyörű a határ.

– Gyönyörűek a kalászosok, és ha még jön az eső, nem lesz baj a terméssel – húzta alá, majd felelevenítette a Kárpát-medencei és helyi hagyományokat. Ezután előbb Hégely László, majd Molnár Máté református lelkész kért áldást a földekre, a termésre. Ezután közös imádságot mondtak a jelenlévők.

Példát adnak szorgalomból

Kálmán Tibor polgármester szintén részt vett a kedden megtartott határjáráson. Mint kérdésünkre elmondta, a gazdák számos területen tesznek sokat a városért, a Békésen élő emberekért.

– A minőségi helyi termékek, a hagyományok őrzése és ápolása, az öngondoskodás segítése egyaránt őket dicséri – fogalmazott lapunknak a városvezető. – Emellett ugyanilyen fontosnak tartom, hogy példát adnak szorgalomból, alázatból, mindennapi kemény munkából.