A fagy hidegre tette az akácot

Az április elsejei fagy gyakorlatilag tönkretette az akácvirágzást, az akácosok mintegy 80 százaléka elfagyott, a másfél héttel későbbi éjszakai mínuszok már alapvetően nem befolyásolták a helyzetet – tudtuk meg Árgyelán Jánostól. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) Békés megyei szaktanácsadója elmondta, az akác most kezd újrahajtani, már látható a virágkezdemény, vannak sarjú virágok, de ezek nem igazán szoktak már mézelni.

– Tavaly is nehezítette a munkánkat a fagy, de az idei kár sokkal nagyobb mértékű – tette hozzá a szakember. – Más években már május elején fehérbe borulnak az akácfák, most ennek nyoma sincs. Egyelőre több mint bizonytalan az akácméz sorsa. Kérdés, hogy lesz-e egyáltalán, a helyzet nem sok jóval kecsegtet.

A jelenlegi időszakban a méhek nagy részét kivándoroltatják a repcemezőkre, ahol maximum egykilós, de ennél inkább kisebb mértékű a hordás egy-egy napon.

A mezőgazdaságot aszály sújtja, nagy szükség lenne az esőre. Ha lesz csapadék, akkor a repceméz mennyiségére is optimistábban tekinthetnek a méhészek. A hivatásban tevékenykedők egyébként nincsenek könnyű helyzetben, habár az áruszállítás működik az országban, a felvásárlás mégsem indult még el. Több méhész abban bízott, hogy év végén, év elején megnő a kereslet az ínyencség iránt és a felvásárlási ár is emelkedik majd. Ennek azonban éppen az ellenkezője történt.

– Mindezt az sem ellensúlyozza, hogy a lakossági érdeklődés kisebb mértékben erősödik, a piacozók némi élénkülésről számoltak be – húzta alá. – Az emberek természetes módon szeretnék megőrizni az egészségüket, a méznek pedig például baktériumölő hatása is van. Akik viszont nagy tételben értékesítenek, azok ebből semmit nem éreznek meg.

Ami viszont talán öröm a sok ürömben, hogy ebben az évben eddig nem jelentkezett nagyobb mértékű méhpusztulás, nincsenek kirívó problémák. A családok viszonylag jól teleltek át, persze az állományoknak mindig akad egy bizonyos százaléka, amely nem éli túl a hideg évszakot, de most a méhek kisebb százalékával történt ez meg.

– Fontosnak tartom, hogy a gazdák is komolyan veszik a növényvédelmi fegyelmet, azt, hogy ne történjenek mérgezések – angsúlyozta az OMME Békés megyei szaktanácsadója. – Ez közös érdekünk is.

A kardoskúti Bodrogi József húsz éve méhészkedik, 9 esztendeje bioméhészete van, 110 méhcsaláddal.

– Most a méhek a repcevirágon próbálnak gyűjteni, de nincs eső, nincs nektárképződés. Utána megyek a déli akácra velük, 80 családdal indulok. Majd Lajosmizsén és végül fenn, északon próbálkozok, amíg jó legelőt nem találok. Nincs más választásom – tette hozzá. Abban viszont bizakodik, hogy hátha Tázláron, Soltvadkert környékén a vaddohányon majd jók lesznek a méhei számára az esélyek.

A napraforgóban és a repcében is bíznak még a szakemberek

A nagyszénási Valaczkai Tamásnak már a nagyapja is foglalkozott méhekkel, a fiatalembertől se állt távol a méhészkedés. 2014-től beletanult, amit nem is bánt meg. Mint megtudtuk, napjainkban harminc méhcsaláddal foglalkozik, és van is tennivalója bőven. Megkeresésünkkor is a méhészetében foglalatoskodott. Mint elmondta, nagyboconádi fekvőkaptárakban vannak a fészkek, ezt a technikát sajátította el korábban. A tavalyi szezon, ahogy a méhészek többségét, őt is alaposan próbára tette, nem jártak az akácra jó idők.

– Az idei akácvirágzást a kemény fagyok megtépázták, a károk jelentősek – tette hozzá a kilátásokat taglalva. A most virágzó repce adhat bizakodásra okot, de a napraforgó is nagy kétség, nem tudni, ott milyen sikerrel dolgoznak majd az őstermelő méhcsaládjai.