Jól érzi magát a csillagok között a szarvasi asztrofotós

– A Szív-köd egyik részletét, valamint a Rozetta-ködöt ábrázoló képei a hónap fotói is lettek, valamint bekerültek a havilap 2019-es év legszebb asztrofotóinak gyűjteményébe. De többek között publikálták már munkáját az Élet és Tudományban, illetve számos hasonló szakmai folyóiratban. Mit jelent ez egy hobbiasztrofotósnak?

– Egyfelől inspiráló. Másrészt nagyon fontos számomra a visszacsatolás. Viszonylag szűk a hazai asztrofotózás keresztmetszete, egyedül dolgozom fel a képeket, így, ha például a NASA-tól jön egy visszaigazolás, akkor tudom, jó-e az irány – színek, kompozíció, tematika –, melyet a kép készítése során követek.

– Mennyi időt vesz igénybe egyetlen fotó elkészítése?

– Itt azért nem pillanatfelvételekről van szó. Minden képem általában 25-40 óra közötti expozícióból áll össze végleges fotóként. Könnyen kiszámítható, hogy egy éj alatt nem lehet ennyi nyersképet összehozni. Általában 14 éjszakát töltök el egyetlen felvétellel, de talán az is sokat mondhat, hogy eddigi pályafutásom alatt – 10 éve csillagászkodom, 7 esztendeje foglalkozom asztrofotózással – mintegy 40-45 fotóm van, amely megállhatja a helyét hazai vagy éppen nemzetközi viszonylatban. Holdmentes éjszakán készíthetőek jó képek, és amikor tiszta az égbolt. És valóban nem túlzás, rengeteg időt áldozok a fotózásra. Rendszerint este nyolc órakor indulok fényképezni, s hajnalig, napfelkeltéig gyűjtöm a felvételeket.

– Több milliárd fényévre található csillagvárosokat is ábrázoló képét Öcsödről „lőtte”. Ezek szerint egy alföldi helyszín is lehet alkalmas?

– Tapasztaltak azt mondták, az Alföldről nem lehet jó felvételeket készíteni. Hivatkozva arra, hogy poros a légkör, a tengerszinthez képest alacsonyan fekszik és a környező vizek miatt folyamatos a pára. Ezt sikerült megcáfolni, mikor nagy meglepetésemre Szabó M. Gyula, az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium csillagász igazgatója írt levelet, amiben felhívta a figyelmemet, hogy a Caldwell 38 vagy Tű-galaxis néven ismert, a Földtől 4,3 milliárd fényévre található, spirálkaros csillagvárost sikerült lencsevégre kapni. Ez számomra hatalmas eredmény, ha belegondolok, hogy az a fény akkor indult el hozzám Öcsödre, amikor a Föld majdhogynem kezdett kialakulni. Mindezt egyedi építésű, amatőr eszközökkel, ugyanis egy készen kapható távcső csillagászati összegekbe kerül. Az Öcsödön nemrég kialakított kis csillagdám mellett a Mátrában található Ágasváron szoktam még hazai berkekben fotózni.

– Elég sokat fürkészi a világegyetemet. Találkozott-e már szokatlan jelenséggel?

– Bátran állíthatom, hogy éjszakák ezrei alatt, méghozzá nagy teljesítményű távcsövekkel kémlelem az eget. Ha bármi elmozdulás lenne az expozíció alatt, akkor ezeket érzékeltem volna. Ugyanakkor elképesztően nagy az univerzum. Itt van például a miénkhez hasonló Androméda-galaxis, tőlünk 2,4 millió fényévre. Milliárdnyi csillaga van. Úgy vélem, hogy csak a mi naprendszerünk létezzen ebben az őrületes sokaságban, ez kizárt. Viszont a távolság meggátolhatja a találkozást, éppen ezért az emberiség számára ez nyitott kérdés.

Névjegy

Szentesen született, de Szarvason nőtt fel, ahol a mai napig is él feleségével. Két fiuk van. Gazdasági mérnökként Szegeden diplomázott, jelenleg egy nagykereskedelmi vállalatnál dolgozik. A fotózás iránti fanatizmusát édesapjától, Bagi Lászlótól örökölte, aki operatőrként már kisgyerekkora óta tanítgatta. Momentán az asztrofotózás egyik legnagyobb világversenyére készül, ahol legutóbb 80 ország 4600 felvétele közül a legjobb 15 közé kerültek a képei. Most a dobogó a cél.