Kézműves remekeket állítottak ki Békéscsabán az Iparosok Házában

Nem is gondolná az ember, hogy mennyi minden kifejezhető egy-egy mézeskaláccsal, jobban mondva a mintájával. Puskelyné Pacsika Mónika a címerektől a 3D-s formákig, a jókívánságos dobozokig mindent kihozott, ami egy édes mézesből kihozható. Ahogy fogalmazott, ez is bizonyítja, hogy a mézeskalács ma már túlmutat azon, hogy a karácsonyi készülődés vagy az esküvői köszönőajándékok része legyen.

– Nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy az ipartestület részéről Győri-Szabó Eliza felkért arra, hogy egy kiállítást rendezzek be az Iparosok Házában – emelte ki Puskelyné Pacsika Mónika. – Ehhez jött még az az öröm is számomra, hogy Baráth Éva elfogadta a felkérésemet a megnyitóbeszéd megtartására, ugyanis mindketten azonos értékeket vallunk.

– Hiszem, hogy a múlt értékeiből és eredményeiből építhetjük a jövőt, a hagyományok úgy élnek tovább, ha a mai kor igényeihez igazítjuk őket – ecsetelte a mézeskalácskészítő. Kifejtette, biztos abban, hogy a szívvel-lélekkel készített és tett dolgok viszik előbbre a világot, erősítik a magyarságtudatunkat.

„Az a dolgom, hogy hidat építsek a múlt és a jövendő között. És hogy ennek a hídnak a pilléreibe beleépítsek mindent, amit a múltból a jövendőbe átvinni érdemes” – írta Wass Albert. Puskelyné Pacsika Mónika hangsúlyozta, ebben a szellemiségben él és alkot, ez nyilvánul meg a kiállítás alkotásaiban is.

– Nincs olyan alkalom, amikor egy-egy mézeskalács ne szolgálhatna évekig elálló, egyedi ajándéknak is, hiszen egyediek vagyunk mindannyian. Benne van minden, ami az életünkben – mondta készítményeiről Mónika. – Az egyediség, a lehetőség, a kitartás, a lehetetlent nem ismerés, a sokszínűség, az mind érték. Ezért szeretem rajongásig.

Baráth Éva megnyitóbeszédében kitért arra, a mézeskalácsokhoz nem igazán ért, de Mónival hasonlóan gondolkoznak a népi hagyományok őrzéséről, továbbviteléről. A rendezvényen elhangzott, már az ókori egyiptomi piramisokban is mézre, mézes süteményekre utaló leleteket találtak. Ezt követően minden népnek, minden kornak megvolt a maga mézeskalács-formavilága.

– Emlékszem gyermekkoromból egy-egy búcsú idején a mézeskalácsosok portékáira – emelte ki Baráth Éva. – A termék sokféle formában megjelent a mézeskalács-báboktól, -huszároktól a mézes puszedlikig, a díszített, kisebb-nagyobb, sőt óriási, tükrös szívekig. Amikor Móni édesanyja mézeskalácsokat kezdett el készíteni, leánya még nem gondolta, hogy egyszer ő is bekapcsolódik majd ebbe a népi, kézműves tevékenységbe. Mindaddig, míg 2014-ben el nem kísérte édesanyját Nagyváradra egy vásárba. Ott olyat látott, ami teljesen elvarázsolta. Kalocsai motívumokkal díszített mézeskalácsok, 3D-ben megjelenített, különféle modern formavilágot tükröző termékek, ajándéktárgyak, sok-sok szebbnél szebb, szívéhez közel álló kézműves alkotás. Ekkor kezdődött minden, örömteli, hogy most mindez megelevenedik.

Angyalok repdestek a válla körül

Baráth Éva a Békéscsabai Ipartestület székházában tartott megnyitón kiemelte, Móninak bizonyára már a nagyváradi vásárban angyalkák repdestek a válla körül, és azt suttogták a fülébe, hogy „Ez az Móni! Ez neked való! Ebben megvalósítod önmagad!” És Móni meghallotta az angyalok hangját.

– Most már azt gondolom, a barátnőm jól döntött, amikor nem a ruhabemutatót választotta, ahol felléptünk – mesélte Éva. – Ugyanis itt indult el egy olyan úton, mely azóta nagy-nagy örömöt jelent számára. Folyamatosan fejlődik, újabbnál újabb ötleteket valósít meg mindannyiunk örömére.