Békésben lakásfronton a helyzet változatlan

Az eseményen a házigazda város mellett Békéscsaba, Gyomaendrőd, Szarvas, Orosháza és Gyula képviselője osztotta meg gondolatait a jelenlevőkkel.

A résztvevőket Kálmán Tibor, Békés polgármestere, majd Szebellédi Zoltán, a megyei közgyűlés alelnöke köszöntötte. Mint kiemelte, Békés megyében 2001-ben 164 ezer lakást tartottak számon, 2011-ben 1734 lakással nőtt az állomány, 2017-re pedig újabb kétszázzal növekedett a lakások száma. Ezeknek az ingatlanok a 97 százaléka magántulajdonban állt, a maradék három százalékon az önkormányzatok és a vállalkozások osztoztak. Szólt a meglévő lakásállomány növelésének fontosságáról, a kormány kedvező családpolitikájáról, de kitért arra is, hogy az önkormányzatoknak is szerepük van a népességmegtartásban. Hozzátette: a vállalkozások számára is fontos, hogy dolgozóiknak legyen lakhatási lehetőségük.

A békési helyzetről Balog Zoltán, az ügyrendi, lakásügyi, közrendvédelmi bizottság elnöke, majd Nánási Zsolt, a békési polgármesteri hivatal osztályvezetője adott képet. Békésen az önkormányzat összesen 10 millió forint kamatmentes kölcsönnel segíti az első lakáshoz jutást, de a támogatás fűtés-korszerűsítéshez is használható. Az önkormányzati lakások jelenleg is 100 százalékos kihasználtsággal működnek.

Füredi János, a békési lakásügyi gondnok az előadásában számos érdekes és fontos információt megosztva számolt be munkájukról, a lakásokat kezelő BKSZ Kft. feladatairól. Mint megtudtuk, a lakásügyi gondnok a napi feladatai során a családsegítővel is szorosan együttműködik, a közös gondolkodásnak köszönhetően számos család problémáit oldották már meg.

Dr. Csicsely Ilona, Békéscsaba képviselője, a Családügyi és Népjóléti Bizottság elnöke elmondta, Békéscsabán 505 önkormányzati lakás található, amelyeket a Vagyonkezelő Zrt. kezel. A helyi rendelet melléklete sorolja fel a különböző lakásokat. Ezt a mellékletet a bizottság módosíthatja. 161 szociális lakás van, 37 bérlőkijelölési, 70 ifigarzon, 20 kórházi lakás. Békéscsaba 5-10 évente elfogadja a lakásügyi koncepciót, és minden lakást fel is mérnek.

Fábri Zoltán szarvasi ágazatvezető kifejtette, a 16 ezer lakosú városban 262 bérlakás található, ahol 550-en élnek. A szakember szólt arról, hogy a bérlők kintlevősége csökkent. Kártyás mérőt az ingatlanok 30 százalékában szereltek fel, amit a védendő lakók maguk kérnek. A nagyobb felújításokat, karban tartásokat az önkormányzat, a kisebbeket a lakók végzik el. A gondolatindító előadás kapcsán szinte mindenkinek eszébe jutott egy-egy sztori a lakásügy kapcsán.

Toldi Balázs, Gyomaendrőd polgármestere elmondta, a városvezetők képviselő óráin a legtöbben a lakásügyek miatt fordulnak hozzájuk. A városvezető ezt követően részletesen szólt a lakások rendszerétől, lakásépítési terveikről, illetve felvetette egy egységes megyei koncepció elkészültét lakásügyben. Hangsúlyozta, hogy ezt nagyon fontosnak tartja azoknak a fiataloknak a szempontjából, akik szeretnének a megyében maradni.

Hasonló problémák jelentkeznek

A pénteki tanácskozáson többen is elmondták, hogy a városokat nagyon gyakran hasonló problémák jellemzik, ugyanazok az élethelyzetek köszönnek vissza a településeken.

Sós Judit, a gyulai polgármesteri hivatal szociálpolitikai és gazdaságfejlesztési osztályvezetője egyebek mellett részletesen ismertette a fürdővárosi helyzetet. Kitért arra, hogy mikor, mennyi lakás épült Gyulán, illetve a jelentős felújításokról is szólt. A városban egyébként 237 önkormányzati bérlakás található.

Benkő Ferenc, az Orosházi Városüzemeltetési és Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója elmondta, városukban minden esetben a városüzemeltetés jelenti, ha megürül egy ingatlan, az önkormányzat meghirdeti a városi médiában a lehetőséget, amire jelentkezni kell. Hozzátette, a bérlőket pedig pontrendszerrel választják ki. Évente egyszer minden ingatlant ellenőriznek, felmérik, hogy milyen az állapotuk.