Geszt

2019.09.09. 11:15

Vármegyeháza állt a Tisza-kastély helyén

Mielőtt a Tisza család megérkezett Gesztre a 18. században, egy úgynevezett vármegyeháza állhatott a ma látható kúria helyén, amelyet később belefoglaltak a kastélyegyüttesbe – mondta Nádai Zsófia ásatásvezető régész annak kapcsán, hogy az elmúlt napokban a Tisza-kastély körül ásatások zajlottak. Egy, a neolitikumból megmaradt réteg kerámiaanyaga alapján arra lehet ­következtetni, hogy a terület hétezer éve is lakott volt.

Licska Balázs

– Előzetes Régészeti Dokumentáció (ERD) készül, ezt a Várkapitányság Nonprofit Zrt. olyan lelőhelyek, területek kapcsán készíti el, ahol nagyberuházások vannak napirenden – mondta Nádai Zsófia régész, a cég munkatársa. Geszten a Tisza-kastély környezete ismert lelőhelynek számít, de eddig nem voltak adatok arra vonatkozóan, milyen korszakok is találhatók a területen, a kutatók azok helyzetére, sűrűségére, mélységére voltak kíváncsiak. Az ERD-hez kapcsolódó próbafeltárások során emellett a Tisza-kastély körüli történeti kert nyomait is keresték, valamint olyan adatokat gyűjtöttek, amelyek a későbbi fejlesztés tervezéséhez szükségesek.

Nádai Zsófia elmondta, több érdekes leletet, például pénzérméket is találtak Geszten /A szerző felvétele/

Az ásatáskor találtak egy őskori, a középső neolitikumból származó, azaz nagyjából hétezer éves réteget, ami arra enged következtetni, hogy a kastély közvetlen környéke akkor is lakott volt. Azt korábbi ásatások is bizonyítják, hogy az Árpád-korban éltek a mai Geszt területén, melyet alátámaszt az is, hogy a 13. században említették először az írásos források. A kastélykert most kutatott részére, az Árpád-kori településre nem terjed ki. A későbbi okleveles adatok szerint 1550 körül felhagyták a települést, majd csak az 1700-as évek elején települt be újra az adójegyzékek szerint – amikor már kiterjedt a most kutatott területre is.

Érdekesség: mielőtt a Tisza család megérkezett Gesztre, egy úgynevezett vármegyeháza állhatott a ma ismert rezidencia helyén, azt foglalhatták bele később az építkezések során a ma látható, L alaprajzú kastélyegyüttesbe. Ez a 2017-es falkutatások eredményeként vált ismertté, ami alapján 1772 és 1800 között épült meg úgy a Tisza-kastély épülettömbje, ahogy az ma

is látható.

A munkálatok során feltárták a kúria elpusztult konyhaszárnyát, ami a kastéllyal egy időben épülhetett. Egy 1894-es felmérésen látszódik az építészeti milyensége, valamint az, hogy a helyiségeket miként osztották fel, volt például kamra és tároló is. Találtak fő-, osztófalakat egyaránt, valamint a kutatóárokban elhelyezkedik egy, az osztófalakkal egyidős téglapadló vagy kemence alapja. A konyhaszárny körüli külső oldalon – mondhatni – tipegő, keskeny járda futott körbe, valamint az északi udvar felé faoszlopos tornác.

A Tisza-kastély előtti két nagy platánfa közötti területen egy téglákból kirakott csatorna maradványaira bukkantak a szakemberek, mely csapadékvíz elvezetésére szolgálhatott. Nádai ­Zsófia mutatta, hogy az angolkertben téglatörmelékes alapozású utak futhattak a kastély körül. Mivel a rengeteg fa miatt gyorsan képződik humusz, ezek a rétegek akár félméteres mélységbe is kerülhettek mára. Az 1884-es kataszteri felmérés alapján igyekeztek megtalálni a kerti utakat, azok két koncentrikus körben helyezkedtek el a kastély keleti oldalán. Rábukkantak egy elágazásra a déli résznél, a mai kerítésnél.

Pénzérme, pipa és veret is előkerült az ásatás során

A Várkapitányság Nonprofit Zrt. munkatársai több érdekes leletet is találtak az elmúlt napokban végzett próbafeltárások során. Ezek közül a legrégebbiek az őskorból származó kerámiatöredékek, például egy hombár peremtöredéke, mely anno termény, gabona tárolására szolgált. Az őskori település a domb délnyugati részén terülhetett el.

Nádai Zsófia elmondta, emellett felszínre került egy-egy pénzérme 1703-ból, I. Lipót uralkodásának idejéből, valamint 1774-ből is. Sőt, egy brit, 1837-ből való érme is a leletek között szerepel. Cserépből készült pipákat ugyancsak találtak, az egyik 18. század eleji, a másik vélhetően 19. századi. Utóbbin egy oroszlánfej látható.

A szakemberek szerint jellemző leletnek számít egy veret, amely a korabeli késnyelek végét védte. Egy ólomból készült plombára szintén ráleltek, amellyel védjegyként textilvégeket zártak le. Egy gyűrű ugyancsak láthatóvá vált a régészek számára, valamint egy fémből vagy ezüstből készült alj, amely üvegpoharak aljaként szolgálhatott.

 

Ezek is érdekelhetik