A zenében nincsenek határok

A tavaly a nemzet művészeként is elismert Budai Ilona dalos családban nőtt fel. Szülei nagyon szerettek énekelni, édesanyjának és édesapjának is nagyon szép hangja volt.

– Mindig énekszót hallottam otthon, édesanyám dalokkal keltett és altatott, édesapám pedig a Toldiból vagy a János vitézből olvasott nekünk. De sokat mesélt az orosz fogságáról is, mindig azt mondta, hogy az éneklés, a dalok szeretete segített neki abban, hogy ép lélekkel túlélje azt a három évet – emlékezett vissza.

Budai Ilonának a népdalokkal való találkozása a gimnáziumi évekre tehető, ekkor hozta össze a sors magyartanárával, Asbóth Mártával.

– Mikor Márta néni énekelt, a hátam borsózott a gyönyörűségtől, azt hiszem, ott dőlt el az életem. Szoktam mondani, hogy nem én választottam a népdalt, hanem ő választott engem, Márta nénin keresztül – osztotta meg Budai Ilona.

A tanárnő hívta fel a figyelmét arra is, hogy Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján és Délvidéken élnek magyarok, akik a nyelvünkön énekelnek, beszélnek és álmodnak.

– Ma már igazán új dalokat nem nagyon lehet találni, de gyönyörű szövegvariációra rá lehet bukkanni, ha a kutató elég kitartó – tette hozzá.

A népdalgyűjtés mellett a Kossuth-díjas népdalénekes másik szenvedélye a tanítás, immár 33 éve oktat népi éneket az Óbudai Népzenei Iskolában.

– Egyetlen nemzetnek sincsen kétszázezer összegyűjtött népdala. Olyan örökséget kaptunk elődeinktől, amit a fiatalokkal is meg kell ismertetni. Tudatosítani kell bennük, hogy ezek a dalok és a népi kultúránk őrzött meg minket hosszú évszázadokon keresztül – hangsúlyozta.

Az elmúlt évtizedek alatt több tanítványa folytatta az iskolában megkezdett utat, és ma már elismert népdalénekes. Akárcsak Kiss László, akinek lelke Budai Ilona szerint nagyon hamar ráhangolódott a népzenére. A tehetséges fiú egy véletlennek köszönheti, hogy az Óbudai Népzenei Iskolába vezetett az útja.

– Még 2004-ben az énektanárom javasolta a szüleimnek, hogy járjak zeneiskolába, és a sors úgy hozta, hogy Ilonka néni éppen ekkor hirdetett felvételt népi ének szakra. Akkor csöppentem bele ebbe a világba, ami azonnal megfogott. Az itt töltött évek alatt megismertem a dalok eredetét, mondanivalóját. Majd idővel a koboz hangszer is a szívemhez nőtt, amit néhai iskolám igazgatója, Kobzos Kiss Tamás mutatott be nekem – mesélte a tehetséges művész.

Kiss László az elmúlt 14 évben tizenegy országos népdalversenyen ért el első helyezést, emellett számos zenei díjjal elismerték már tehetségét. Rendszeresen lép fel mesterével, Budai Ilonával, akivel idén egy közös albumot is kiadtak Szív megszerette címmel, melyben mint mondják, azok előtt a testvéreik előtt hajtanak fejet, akik Felvidéken, Erdélyben, Délvidéken és Kárpátalján élnek, és szinte mindennap megszenvednek azért, mert magyarok.