Döntős a gerlai platán az év fája versenyben

A fát Jakab Zsuzsanna, a Gerlai Wenckheim Társaság elnöke nevezte be a versenyre. A helyszínről szólva elmondta: a kastélyt gróf Wenckheim Károly megbízásából Ybl Miklós tervezte, és hat év alatt, 1860-ra készült el. Ezután a park kialakítása következett ahol a fa is megtalálható. Ez egyébként szavai szerint eredetileg angolpark volt, helyenként barokkos elemekkel, mára azonban csak a tájképi jellege maradt meg.

– Sajnos a kastély és a park egy része magánkézbe került, és így a lakosság bánatára a nagy platán is el lett kerítve. Ezután egyre ritkábban használták közösségi programokra a kerítésen kívüli részt, már az iskolások sem jártak ki sétálni, játszani. Így a hosszú évek alatt a park elvadult, és látogathatatlanná vált. 2015-ben egy civilekből összeverbuválódott kis csapat megunta ezt az állapotot, és elkezdte megtisztítani, újra használhatóvá tenni.

2016-ban ebből az önkéntesekből összeállt csoportból hivatalosan is megalakult a Gerlai Wenckheim Társaság, akik azóta is fenntartják a parkot és rendszeresen ide szervezik rendezvényeiket – részletezte Jakab Zsuzsanna.

Hozzátette, a gerlaiak öreg platánján kívül még két egyed volt a parkban, melyek azóta sajnos kipusztultak, így már csak a versenyre nevezett fa képviseli a „triót”.

– De ha valaki azt mondta, hogy találkozzunk a nagy platánnál, nem volt kérdéses, hogy erről a fáról volt szó. A magánkézbe kerülés előtt találkozó-, gyülekezőhely volt. Gyerekkorunkban verseny ment mindig a legjobb ülőhelyekért, amelyek a fa gyökereinek kinövésein voltak. A lányok és fiúk közötti csatákban fontos szerepe volt a terméseinek, melyek „bombaként” funkcionáltak. Szépsége miatt pedig gyönyörű, lepergő kérgét gyűjtöttük – mesélte el a régi emlékeket a társaság képviselője.

Mint kiderült, egy 1905-ben, a kastélyról készült képeslapon a helyiek felfedezték a fát, és itt már nagy lombkoronával látható. Ebből következtetnek arra, hogy valamikor a park kialakításakor telepíthették, tehát életkora minimum 160 év. A társaság egyébként a magasságát is meghatározta, e szerint körülbelül harminc méter magas, törzse átmérője pedig 4,5 méter vastag, így csak akkor lehet átölelni, ha több ember kapaszkodik egymásba.

– Valószínűleg nincs olyan helyi lakos, akinek ne lenne legalább egy emlékezetes története a fával kapcsolatban. Sajnos a mai gyerekek jelenleg már csak kerítésen kívülről csodálhatják. Reméljük, hogy hamarosan visszakapjuk nagy platánunkat, és gyermekeink is magukénak tudhatnak majd jó néhány emléket – tette hozzá a történet zárásaként Jakab Zsuzsanna.

Szavazni ide kattintva lehet.

Az Év Fája verseny

A verseny 2002-ben Csehországból indult, hazánkban 2010-ben rendezték meg először. A magyar szervező, az Ökotárs Alapítvány, akik az Év Fája versennyel a közvetlen környezetünkben élő fákra és általában a természet fontosságára, mindennapi életünkben betöltött szerepére szeretnék felhívni a figyelmet. A versenybe bárki nevezhet egy egyedi fát egy történet kíséretében, mely kifejezi, hogy az adott fa miért fontos az őt nevező közösségnek.

A fa kora, szépsége és mérete nem fontos, előny azonban, ha őshonos, közterületen áll, vagy a története egy környezetvédelmi ügyhöz kapcsolódik. A versenybe nevezett fák közül az Ökotárs Alapítvány szakmai zsűrije minden évben 12-15 döntőst választ. Közönségszavazáson dől el, hogy közülük melyik kapja az Év Fája elismerést. Az országos győztesek az Európai Év Fája versenybe automatikusan bekerülnek. – Aki szeretné, ha megyei fa lenne az év fája, az interneten keresztül, a verseny honlapján, az evfaja.okotars.hu webcímen tud rá szavazni – hívta fel a figyelmet Jakab Zsuzsanna.