Elkezdődött a kérészek násza Békés megyében is

A csaknem 2500 kérészfajból Magyarországon mintegy 50 él. Napjainkra hazánkban csak a Tiszán, illetve egy-két mellékfolyóján – főként a Körösön – lelhető fel ez a rovar.

Három év után várhatóan június elején a lárvák előbújnak üregükből, a víz felszínére emelkednek és megkezdik pár órás nászukat. Sajnos a változékony időjárás következtében idén kevesebb kérész jött elő a víz medréből, így táncuk is kevésbé látványos, mint a korábbi években.

A vízparti ragadozók számára ez a ritka jelenség bőséges táplálék forrást jelent, többek között a halaknak, békáknak, madaraknak.

A rajzás időpontja viszont függ az időjárástól és a vízhőmérséklettől. Így a tiszavirágzás szinte kiszámíthatatlan, ezáltal csak az előjeleket figyelve tudhatjuk, hogy mikor történik meg. A kisebb vizek, – mint például a Körös – hamarabb felmelegszenek, így azokon korábban kelnek ki a kérészfajok.

Tehát minden évben egyszer, összehangolt módon, ugyanazon a napon a lárvák felbukkannak a folyó medréből és hirtelen átváltozva élik le rövid felnőtt életüket, melynek egyetlen célja a faj fennmaradása.

Szaporodás

A rajzás a hímek vízfelszínre úszásával kezdődik, kibújnak lárvabőrükből és repülésre képes rovarokká válnak. Ezután pár perc múlva láthatóvá válik hosszú farokfüggelékük, ami a hímek igazi dísze. A vedlés után a hímek elkezdik keresni a nőstényeket, és heves udvarolásba kezdenek.

A nőstény kibújik a lárvabőrből a víz felszínén, a hímek ekkor körbeveszik, hogy meg tudják őket termékenyíteni. A párosodás után a nőstények feljebb repülnek a folyón, hogy lerakják a petéiket. Ez a folyamat úgy működik, hogy a megtermékenyített petesejtek a vízre hullanak és beássák magukat a meder talajába az elkövetkezendő három évre.

A rovar imágóik kirepülésükkor rövid, ám annál látványosabb tömeges rajzást, násztáncot produkálnak, aztán néhány órán belül elpusztulnak. Innen származik a „kérészéletű” kifejezésünk, melyet a közbeszédben gyakorta használunk.

Védelem

A kérészek hazánk egyik védett rovarfaja, ezért a törvény alapján tilos az elpusztításuk, illetve mind az élő, mind az elhullott egyedek gyűjtése is. Természetvédelmi értéke egyedenként 10 ezer forint. Horgászat céljából szokták gyűjteni őket, de ez az egyedek állományára fokozott veszélyt jelent, ugyanis napjainkban már csak a Tiszán,illetve egy-két mellékfolyóján (Körös) található meg.

Szabálysértést követ el az, aki a rovarok telepét megkárosítja, kisgéphajójával szándékosan belehajt a rajzsába és ezzel megzavarja, elpusztítja a kérészeket. A védett rovarok elpusztítója 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Ezen cselekmények megelőzése céljából a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság állománya a természetvédelmi őrökkel, a polgárőrség vízi tagozatával és a halászati őrökkel együttműködve az illetékességi területen folyamatosan adatgyűjtéseket végeznek arra vonatkozóan, hogy mikor várható a kérészek tömeges rajzása és ezekben az időszakokban fokozott ellenőrzéseket hajtanak végre.