Megtalálták a csabai vár egykori falait

A Munkácsy Mihály Múzeum szakemberei az elmúlt napokban különleges geofizikai vizsgálatok segítségével tettek kísérletet az egykori csabai várkastély, illetve az azt körülvevő árok elhelyezkedésének meghatározására. A múzeum régészei korábban már több ízben végeztek kutatásokat a görögországi Krétai Egyetem geofizikai laborjával együttműködve, melynek munkatársaival helyszíni bejárást is tartottak. Az újabb közös vizsgálat múlt hétvégén volt, amikor is a szakemberek elektromos tomográffal térképezték fel Békéscsabán a kastély vélhető helyszínét, dr. Nikos Papadopoulos és Dimitris Oikonomu geofizikusok, valamint dr. Bácsmegi Gábor régész vezetésével.

– A történeti kutatások a kastély helyét a mai Kastély utca környékére teszik. Korábban – a terület beépítettsége miatt – nem volt lehetőség régészeti kutatásra, azonban az elmúlt évtizedek technológiai fejlődésének hála, napjainkban lehetőség nyílik az úgynevezett roncsolásmentes vizsgálatok elvégzésére. Ezen vizsgálatoknál különböző műszerekkel „néznek bele” a talajrétegekbe anélkül, hogy ásatásokat végeznének – árulta el dr. Bácsmegi Gábor.

Hozzátette, a módszer lényege, hogy szabályos térközönként elektródákat helyeznek a talajba, azokba különböző erősségű áramot vezetnek, melyek eltérően reagálnak a talajban található korábbi beásásokra, alapokra. Az így kapott adatok alapján próbálják pontosítani a kastély helyét, illetve az azt övező árkot. Ezeket a vizsgálatokat hétvégén elvégezték, és időközben megtörtént a kapott eredmények kiértékelése is.

A régész elmondta, az utcában, majd egy telken is vizsgálódtak, és véleménye szerint falakra bukkantak. Hozzátette, az utcabeliek is lelkesek voltak, többen elmondták tapasztalataikat, és kiderült, az egyik háznál egy korábbi építkezéskor kétméteres mélységben falakat találtak. Ez pedig dr. Bácsmegi Gábor szerint egybevág a vizsgálat során tapasztaltakkal. Ráadásul a házhoz közel egy nagyon intenzív, falakra utaló jelsorozatot is mutatott a vizsgálat.

– Véleményem szerint egy 80-100 méter hosszú épületkomplexum nyomaira bukkantunk. A korabeli információk alapján az épületnek legalább egy tornya volt, ami kőből készülhetett, a többi része pedig téglából. Én azt gondolom, hogy ennek a nyomait találtuk meg – jelentette ki a régész.

Dr. Bácsmegi Gábor elmondta, a tervek szerint jövőre folytatódik a vizsgálat 3-4 műszerrel, 10-12 fővel, amikor is azokat az utcabeli telkeket is bejárják, melyek tulajdonosai hozzájárultak ahhoz, hogy a területükön is vizsgálódjanak.

Emlékek a XVI. századból

Dr. Bácsmegi Gábor elmondása szerint a csabai Ábrahámffy vagy Ábránfy család kastélya építésének idejéről nem maradt ránk írásos forrás, annyit tudunk, hogy 1521-ben már állt az épület. A legpontosabb leírást egy 1556. június 20-án kelt levélben találjuk, amelyet a kastélyt ostrommal elfoglaló, illetve leromboló gyulai kapitány, Mágócsi Gáspár írt a nádorhoz. Ebben megemlíti, hogy a kőerődítmények, a torony és az árkok nem álltak ellen az ostromnak, melyekhez ágyúkat is hozott. Sőt, dr. Bácsmegi Gábor elmondása alapján szinte az egész gyulai katonaság felvonult az ostromhoz. A régész hozzátette, a mindent eldöntő roham virradatkor lehetett, akkor foglalta el a várkastélyt a gyulai kapitány, majd ezt követően romboltatta földig. A kastély felégetése mellett a tornyot és a védműveket az alapjukig lerombolták, az árkokat pedig feltöltötték.