Kutyákat képeznek ki hasznos vadászebnek

Poroszlai Róbert, az Országos Magyar Vadászkamara Békés Megyei Területi Szervezet kinológiai szakbizottsági elnöke elmondta, a legutóbbi képzésen több mint harminc kutya vett részt, köztük bajor és hannoveri véreb, pointer, valamint német és magyar vizsla, 11 hónapostól egészen 7 éves korig. A felkészítés a megyeszékhely határában, a Kisfényesi út közelében, egy tölgyesben zajlott, a helyi vadásztársaság engedélyével.

– Minden hétvégén, változó időjárási körülmények közt, így esőben, szélben, hidegben is megtartottuk a képzést. A vizsga tudásalapú, ezért aztán mindenkit alaposan felkészítettünk, jóval a vizsgaszint fölé gyakoroltattuk a kutyát és a gazdát is. A megmérettetés „főpróbás” volt, azaz előtte a képzések végén megnéztük, végigvittük ugyanazokat a feladatokat, amelyeket a vizsgán is megkövetelünk. És persze vannak házi feladatok is, a gazdának otthon is foglalkoznia kell a kutyájával – árulta el Poroszlai Róbert.

A vizsgára végül hét kutya nevezett, őket engedelmességi feladat, lövésre viselkedés, nyomkövetés várta, ezek elvégzése során osztályozták a bírók az ebeket. Végül egy vizsgázó esett ki, így hatan szereztek vadászati alkalmassági vizsgát.

– A képzés azok számára nyitott, akik valamilyen módon kötődnek a vadászathoz. Elmondható, hogy az embert tanítjuk meg kutyát vezetni, ő pedig az ebet. A hozzá nem értőket is várjuk, csak érdeklődőek és kitartóak legyenek. Ingyen, önzetlenül átadjuk azt a tudást, amit mi már hosszú évek kitartó munkájával megszereztünk. Egyébként most több olyan hivatásos vadászt is megszólítottunk, akiről tudjuk, hogy van utánkereső kutyája, de sajnos a legtöbben időhiány miatt nem tudtak eljönni – jegyezte meg a szakbizottsági elnök.

Pedig Poroszlai Róbert szerint hasznos, ha van egy jó vadászkutya a „háznál”. Elmondása alapján akkor igazán hasznos egy képzett kutya, amikor a sebzett vadat kell felkutatni, de az apróvadas kutyák szerepe is felbecsülhetetlen: ők hordják ugyanis össze a sebesült apróvadat, mivel nem mindegyik meglőtt nyúl, fácán vagy vadkacsa esik a vadászok elé.

A szakember kiszámolta: egy jó vadászkutya évente közel egymillió forint termelési értéket is „előállíthat”. Hozzátette, a kutyaállomány óriási fluktuáción megy keresztül, az ebek hamarabb öregszenek, mint az emberek, és baleset, valamint betegség is tizedeli őket.

Ez utóbbinál a szívférgességet külön kiemelte a szakember. – Emiatt csak tavaly húsz munkakutyát vesztettünk el, ezek újrapótlása pedig nagy feladat, mellette rengeteg idő és pénz – hívta fel a figyelmet a képzés fontosságára Poroszlai Róbert.

A vadászkutyák vizsgafeladatai

Engedelmességnél többek közt az előreküldést, a behívhatóságot, az elhozást, az elfektetést és a helyben maradást nézik. Mindezek mellett a lövésre viselkedés is a tanfolyam és a vizsga része. Itt a kutyának vagy helyben kell maradnia, vagy pedig keresnie kell a lövés után, feladattól függően. Előbbinél a kutya, a gazdája mellett van póráz nélkül, mellettük pedig egy hajtást imitáló, hangos csapat vonul el, akik kiabálnak, lövöldöznek. A kutya feladata, hogy nyugodtan, helyben maradjon, nem mozdulhat el a gazdájától. A „csapakövetéskor” egy mesterséges nyomon, egy sebzett apróvad utánkeresését kell elvégezni a kutyáknak, megtalálva pedig a gazdájához kell vinniük azt. A vízimunkánál egy lőtt kacsát kell apportírozni a vízből, amit szintén át kell adni a gazdának. Létezik még az úgynevezett légszimatos elhozás, ilyenkor széllel szemben kell a kutyának szabadon, a mezőben megkeresnie egy lőtt mezei nyulat, ez szintén átadással végződik.