Árpád-kori épület maradványai lehetnek Mezőberényben

– Akkoriban szokás volt, hogy egykori kurgánokra, halomsírokra építették a templomot, és így történhetett ez évszázadokkal ezelőtt a mai Mezőberény területén is – nyilatkozta hírportálunknak dr. Bácsmegi Gábor.

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum régésze elmondta, az egyházi épület meglétét több tényező is alátámasztja. Erre utalnak bizonyos feljegyzések, írásos források, illetve kutatások is.

A feltételezett templom körüli temetőt már az 1900-as években megtalálták, ahogy tégladarabok is előkerültek, amelyek nagy valószínűséggel a falhoz tartozhattak. Az épületet azonban nem tárták fel, és mivel a területen egy gát is halad, nem tudni, hogy mennyi maradhatott meg belőle.

Különösen értékessé teheti viszont az esetlegesen meglévő leleteket, hogy azok a középkori Berényből, egy ma is létező településről maradhattak fent. Általában ilyen jellegű emlékek már eltűnt, nem létező helységekből származnak.

Dr. Bácsmegi Gábor megerősítette, hogy néhány évvel ezelőtt dr. Apostolos Sarris görög geofizikai szakértővel – akivel több megyei ásatáson is együtt dolgoznak –, illetve a városvezetéssel egyeztettek a vizsgálat módszeréről.

A talajradaros mérésre esett a választás, mert az négy méter mélyig „lelát” a földben. Kicsit leegyszerűsítve régészeti MR-készülékként is jellemezhető a berendezés, amellyel háromdimenziós képeket is lehet készíteni. Ezzel az eljárással viszonylag pontos információkat kaphatnának az archeológusok arról, hogy mennyi maradhatott meg a templomból, az épület miként nézhetett ki, volt-e valamilyen erődítés vagy árok körülötte, ami később feltöltődött.

Kérdésünkre, mennyi a valószínűsége annak, hogy a templom maradványaira bukkannak a területen, a régész elmondta: jó eséllyel számítanak rá, hogy a föld alatt még megmaradtak az egykori alapok nyomai.

Az Árpád-korban, illetve a középkorban egyébként főként téglából, illetve kőből építették a templomokat. Ez utóbbi alapanyag jelenléte azonban kevésbé valószínű, mert annak szállítása költségesnek számított. A régész kifejtette, arra kevesebb az esély, hogy álló falak is megmaradtak, mert a tégla egy részét később kitermelhették. A templomok egyébként nagyjából hasonlóan néztek ki ebben a korszakban: általában egy szentély és egy főépület alkotta azokat.

A munkálatok valószínűleg pályázati lehetőségekkel kezdődhetnének el a város és a szakemberek együttműködésével. Az említett geofizikai, roncsolásmentes vizsgálatok nem olcsók, viszont óriási könnyebbséget és segítséget jelentenek a régészek számára. A korábbi próbafeltárások kicsit „lutrinak” számítottak, ennek a módszernek köszönhetően azonban egyértelműen célzottakká váltak az ásatások. A geofizikai munkálatok pár nap alatt készülnek el, az adatok elemzése ugyancsak nagyjából ennyi időt vehetne igénybe.

Az épület feltételezett helyét egyelőre sem a szakemberek, sem az önkormányzat nem kívánja nyilvánosságra hozni, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy ilyenkor megjelennek a „kincsvadászok” a területen.

Tudományos és turisztikai értéke is lehet

Az első vizsgálatok után már sok eredményt tudnának, s egyértelműen dönthetnének arról, hogy miként folytatódjon, illetve folytatódjon-e egyáltalán a feltárás, milyen esély nyílik arra, hogy később a nagyközönségnek is bemutathassák a leleteket, a templom maradványait.

Siklósi István polgármester elmondta, a korábbi, régészekkel folytatott egyeztetéseken arról állapodtak meg, hogy a vizsgálatokat elsősorban pályázati források segítségével végzik majd el.

– Azt azonban csak később, a szakmai előkészítéseket követően tudjuk megmondani, hogy milyen segítséget tud nyújtani a munkákhoz Mezőberény – tette hozzá. – Az biztos, hogy a város szempontjából mindenképpen értékes leletek bújhatnak meg a földben, amelyek felszínre kerülése a tudományos értéken túl idegenforgalmi szempontból is érdekes lehet, gazdagíthatja a városlakók és az ide látogatók számára a látnivalókat.