Minden tizedik hagyatéki ügy elhúzódik a tévhitek miatt

A statisztikák szerint évente több mint félmillióan vesznek részt hazánkban közjegyző előtt hagyatéki eljárásban. A mintegy 120 ezer ügy 90 százaléka fél éven belül lezárul, ugyanakkor egy részük akár egy éven túl is elhúzódik. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara online felméréséből kiderült, mi állhat utóbbi jelenség mögött. Az emberek többek között nincsenek tisztában az eljárás menetével; azzal, hogy milyen feladat hárul az örökösre, milyen a közjegyzőre; mit tehet az örökös a vagyonnal és mit nem; meg kell-e jelenni a tárgyaláson.

– Sokan még azt sem tudják, hogy maga a hagyatéki eljárás a polgármesteri hivatalban indul a hagyatéki leltár felvételével. Erről egyébként egy idézőt küldenek az örökösöknek. Itt, ezen a ponton lehet felgyorsítani az ügymenetet: ha erre már úgy érkeznek az érintettek, hogy pontosan tudják, milyen vagyona, rokoni köre van az elhunytnak, és nem a közjegyző előtt derül ki, hogy további vagyona, más rokona is érintett a hagyatékban, akkor lényegesen lerövidülhet az eljárás. Érdemes tehát minél teljes körűbben bediktálni az adatokat az ingatlanokra, járművekre, bankszámlákra és rokoni körre vonatkozóan, mert az ügy során beérkező újabb információk (például arról, hogy az elhunytnak volt még egy gyereke vagy egy szántója) a folyamat elhalasztását eredményezhetik – világított rá a közjegyző.

Rendszeresen felmerül továbbá, hogy az örökösök az elhunyt vagyonának rendezésén túl egyéb családi ügyet is az eljáráson belül szeretnének elrendezni, miközben az erre nem ad lehetőséget. Például az özvegy a saját nevén lévő lakást már az ügy során szeretné átíratni a gyerekek részére. Ez azonban nem oldható meg az örökhagyó hagyatéki eljárásában. Erre egy külön ajándékozási szerződést kell kötni ügyvéd előtt, vagy az ügy lezárultával a közjegyzőnél.

Lényeges információ ezenfelül, hogy az eljárásban nem a közjegyző nyomoz. Igazából nincs is nagyon lehetősége arra, hogy ezt megtegye, mert bár vannak bizonyos hozzáférései (például pénzintézetek, földhivatal adatbázisaihoz), de hivatali jogszabályi felhatalmazása nincs erre. A szakemberek alapvetően arra keresnek rá, amikre az örökösök megkérik őket.

A közjegyző tapasztalata alapján gyakori probléma, hogy az emberek ritkán végrendelkeznek, pedig az itt maradók életét egy végiggondolt, jól megfogalmazott végrendelet nagyban megkönnyíti. A szakember elmondta, a tárgyalásokon hetente elhangzik, hogy az elhunyt hogyan képzelte el a hagyatéka szétosztását élete során, de soha nem írta le.

Érdekesség, hogy a tévhit ellenére a hagyatéki tárgyaláson nem kötelező részt venni. Ha valaki nem megy el a kitűzött időpontra, arra a közjegyző úgy tekint, hogy igényt tart mindarra, ami a törvény szerint jár neki. A szakember szerint azonban praktikus elmenni a tárgyalásra, mert nem mindig szerencsés a törvény szerinti megosztás. Ráadásul 2014-ben változott a polgári törvénykönyv, így az öröklés, főként a házastársi öröklés részletszabályai. Ennek értelmében míg korábban a gyermekek örököltek mindent, a házastárs pedig özvegyi haszonélvezeti jogot kapott, az új szabály szerint a közösen lakott ingatlant (ha az elhunytnak volt benne része), az elhunyt részét továbbra is a gyerekek öröklik, a házastárs holtig tartó haszonélvezeti jogot kap rá, s minden egyéb vagyont, ami nem a közös lakás és annak berendezése (vagyis például gépkocsi, bankszámla, szántóföld) a házastárs a gyerekekkel együtt örökli.

A tartozások kapcsán is sűrűn merülnek fel kérdések. Itt főszabály, hogy az az örökös, aki nem volt érintett a tartozásban (nem volt adós, kezes és nem is házastárs), az csak a hagyatéki vagyonnal, valamint a hagyaték értékéig felel, vagyis sem saját jövedelmével, vagyonával, egzisztenciájával nem tartozik felelősséggel az elhunyt tartozásaiért. Eldöntheti, hogy fizeti a tartozást és megtartja az örökséget, vagy „vigyék” azt a tartozás fejében.