Szotyiját már három évtizede ropogtatják

Előre-futballmeccs nem kezdődhet nélküle, de megtalálható Tótkomlóson, Kondoroson, Méhkeréken, Kétegyházán, Makón és a Pick Szeged kézilabda-mérkőzésein is portékájával. Bukor Istvánként talán csak a családja és közeli hozzátartozói ismerik, mindeni más Stücknek hívja, ami darabot jelent, de a névnek egész más a története.

Futballcsapatok zászlói, sálai a csabai piacon lévő kis kuckójában. Lila-fehér a legtöbb, ami nem véletlen, hiszen ahogy mondja, a szíve mindig lila volt, és az is marad.

Emlékek: a Csaba 5–2-re legázolta a Fradit

Nem csoda, hogy legemlékezetesebb meccse is az Előréhez kötődik, mégpedig 1994. augusztus 20-a, amikor 5:2-re igázta le a Fradit a Csaba.

– Telt ház volt, alig győztem mérni a szotyit és a tökmagot – emlékszik vissza. – Pásztor Józsi volt az edző, Szarvas Jani három gólt szerzett, az egyik újság azt is adta tudósítása címének, hogy „Szarvas-­csapásra tévedtek a zöld-­fehérek.”

Egy másik, majdnem Fradi-meccs is örök emlék számára. A 1990-es évek elején márciusra írták ki a találkozót, de nagy hó esett előtte. Ez még nem is lett volna gond, de a mérkőzés napjára elolvadt, és állt a víz a pályán. A derbi elmaradt, Stück pedig tartott attól, hogy akik szotyit és tökmagot vásároltak nála, visszakérik a pénzüket.

– Aki azonban a Stück-magvakat elkezdi ropogtatni, nem tudja abbahagyni – mondja nevetve, de állítom, van benne igazság. Még Kalap, azaz Zöllei János, a Fradi fruttiárusa is elismerően szólt termékeiről. Kalapnak az egyik rigmusa is megmaradt számára: „Nincs itt Nyilasi, de itt van Mucha, ne félj, Csaba, lesz itt ruha.” Annak a mérkőzésnek az eredményére nem emlékszik, de az biztos, hogy akkor is telt ház előtt zajlott a meccs.

A Stüszi vadászt rövidítette le az egyik kuncsaft

És ha már Kalap, aki a fejfedőjéről kapta becenevét, akkor rántsuk le a leplet a Stückről is. Tököt termelő és pirított tökmagot áruló vállalkozóként egyik barátja ragasztotta rá a magyar kártyából a Stüszi vadász, vagyis tökfilkó nevet, tökfelső ugyanis nem lehetett, annak semmi értelme, csak a kártyában. Aztán a Stüszi vadászt rövidítette le valaki Stückre. Hogy miért pont arra, az már soha nem derül ki.

Harminc éve vágott bele a családi üzletbe

Rég volt, miként az is, amikor bő harminc esztendeje a kétegyházi Bukor István belevágott a napraforgó- és tökmagbizniszbe.

– Minden volt az a kezdetekben, csak nem biznisz, inkább kitartó munka – ecseteli. – Nagyapám sokáig a kétegyházi labdarúgócsapat szertárosaként dolgozott, otthon tepsiben sütötte a tökmagot és a napraforgót, a hazai találkozókon árulta. Aztán a leszerelésem után valamibe bele kellett vágni, a családi örökséget vittem tovább.

Nagyon sokat tanultam nagyapámtól, hogy milyen magokat kell használni. Lakatos a szakmám, ötleteltem egy pörkölőgép megvalósításán. A szakrajzom alapján egy barátom készítette el.

Stück a csabai piacon bérelt helyet, harminc éve ugyanott, az átjáróban árul, ahogy mondja, ,,Rudi”, azaz Gellény István kolbászsütödéje mellett. Természetesen egymás portékáit kóstolják is. És ha már kolbász, Stück minden évben legalább egyszer megvendégeli az Előre futballistáit, tavaly a CsabaParkban sült kolbász volt a menü.

A szeretteivel kapálja, gondozza a növényeket

No, de ugorjunk újra vissza az időben. Az első pörkölőgép után két korszerűbbre váltott, ezek találhatók a műhelyében, valamint egy, a mai kor színvonalán álló csomagológép.

– A régi masina már ereklye, abba csak egy láda napraforgó, tökmag fért bele, a mostani kettőbe egy-egy zsákkal, vagyis egyszerre ötven kilót tudok pörkölni – meséli. Kiderül, az alapanyagot is ő termeli a családdal együtt. Feleségével, Ildikóval, Roland fiával és Tímea lányával.

Nyolc-tíz olyan kertet művelnek, tartanak rendben, melyeket tulajdonosaik nem használnak. Kapálják a növényeket, és minden egyes napraforgófejet külön vágnak le, miként a tököket is egyesével, kézi erővel magvalják ki. Háromszor-négyszer tisztítják a termést, rostálják is.

– Mindig frissen pörkölt magokkal érkezünk a piacra, a meccsekre, és egy csabai nagykerbe csomagolva beszállítunk. Egyszerre inkább kisebb mennyiséget viszünk, hogy mindig friss legyen az áru – hangsúlyozza.

Matthäus és Figo is imádta a portékáját

Nagy sztárok is ropogtatták már magvait, például Lothar Matthäus, amikor a magyar futballválogatott szövetségi kapitánya volt és a magyar öregfiúkkal Orosházán járt. Luís Figo még 17 évesen futballozott egy gyulai tornán a portugál válogatottal, és ő is vásárolt Stücktől a többi társával együtt. Kanadában él egy kétegyházi származású zenész, aki Budapestre utazó ismerőseit, zenésztársait mindig megkéri, hogy menjenek el Kétegyházára, és vigyenek neki Stück-tökmagot, -napraforgót. Egy Svájcban élő hazánkfia is vásárol tőle, amikor hazatér.

– A legfontosabb a munkámban a kitartás. Ha nem megy úgy a szekér, mint kellene, akkor sem szabad feladni, nekem kell alkalmazkodnom a környezethez – fogalmazza meg hitvallását Stück.

– Azt kívánom mindenkinek, hogy soha ne adják fel, az élet kihívásokkal jár, meg kell találni azt az utat, amelyen továbbmehetünk.