hód

2019.03.30. 21:18

Ma is igazi ritkaság: hódot fotózott a ladányi horgász

Hódot kapott lencsevégre szombaton délután, nem sokkal napnyugta előtt Holóka Demeter Péter, a körösladányi Sebes-Körösi Horgász Egyesület elnöke.

Papp Gábor

A még mindig ritkaságnak számító fénykép és videofelvételekkel kapcsolatban a nagy természetjáró, a területet kiválóan ismerő horgász elmondta, az állat a Sebes-Körös jobb partján, az úgynevezett Pap-kanyarnál bukkant fel. Ott, ahol 2007-ben éppen Holóka Demeter Péter nagyon hosszú idő után először fedezte fel az állat nyomait Békés megyében.

– A hód nálunk nem épít olyan várakat, mint Észak-Amerikában, de a környékünkön is található néhány kisebb vacka a víz szélén, a parton – ecsetelte. – Bevallom, hogy éveken át próbáltam lefotózni, levideózni, de eddig nem sikerült. Most viszont valami kisebb csoda folytán a közelemben kezdett el vakarózni, tisztálkodni, így sikerült többet is fotóznom és videóznom is.

Néhány esztendeje egyébként a Körös-vidéki Horgász Egyesületek Szövetsége részletes cikkben foglalkozott a hódok visszatérésével Békés megyébe.

Fotó: Holóka Demeter Péter

Mint azt 2017-es írásában Tószögi György megfogalmazta, nem sokkal azelőtt, pár évvel korábban különös egzotikumként tűntek fel a Körösök hullámterében ezek az állatok, majd mind többször találkozhattak a horgászok, természetkedvelők az állatok korábban csak távoli tájakon ismert jellegzetes rágásnyomaival.

– Ide jöttek, jól érzik magukat, egyre többen vannak. Ez a körösi hódok története – hangsúlyozta a szerző, aki kitért arra, hogy mekkora szenzációnak számított, amikor egy horgász 2007-ben hús-vér körösi hódot örökített meg. Igaz a felvételeket csak egy évvel később merte eljuttatni a Körös-Horgász Magazinhoz.

2017-ben, a cikk megszületésekor a hódok már a térség nagyobb hullámterekkel bíró folyóin – Kettős-, Sebes-, Hármas-Körös, Hortobágy-Berettyó – mind ott voltak, öles fákat döntögetve partnak, víznek. „Éjjel aktív állatok lévén ritkán pillanthatóak meg, de nyomaik tanúsága szerint kétség kívül otthonra leltek, szaporodnak, sokasodnak. Bár a faj „bennszülött” múltja megelőzi az emberét, mégis ők tekinthetők új jövevénynek, és mint olyat, némelyek érdeklődve, mások örömmel vagy éppen bizalmatlanul fogadnak.” – folytatódik a KHESZ cikke. Holóka Demeter Péter képei és videói ezért is számítanak unikumnak.

Az eurázsiai hód (Castor fiber) egyébként valaha egész Európában, így a hajdan mocsaras Körös-vidéken is gyakori volt, de keresett prémje miatt a kontinens-szerte folyó, egyre fokozódó vadászata sok helyen kiirtotta. Magyarországon a 19. század közepén került puskavégre az utolsó példány. A 20. században kezdődő visszatelepítési programok hatására hazánkban az 1990-es évek elején engedtek szabadon először külföldről származó hódokat a Hortobágyi Nemzeti Parkban kísérleti jelleggel.

Ezt követően országos hód-visszatelepítési program vette kezdetét, hogy földrészünk legnagyobb rágcsálója a Kárpát-medencében is újra meghonosodhasson.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában