Megnyílt Békéscsabán az évtized kiállítása

Ando György múzeumigazgató köszöntötte a megjelenteket, majd Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára mondott beszédet. Mint kiemelte, Andy Warhol pályája különös, bár nem feltétlenül indult különösnek.

– A kicsit magyar, kicsit ruszin-szlovák családfa és a tengeren túli öntőtégely ötvöződik a családja életében – ecsetelte. – Ő már Pittsburghban született amerikai. Egyetemet végzett, mint annyian mások. Jól rajzolt, mint sokan, ezért grafikai munkákat vállalt, mint a legtöbb ilyen képességgel megáldott fiatal. Élete végéig reklámgrafikával foglalkozott volna, ha nem jön el a pillanat, amely a személyiségét az alkalmazott grafikusból a művészet területére transzponálja. Egy barátja unszolására elkészíti előbb híres, majd elhíresült dollárbankóit, a Campbell -féle leveskonzerveket ábrázoló festményeit, majd eredeti fényképfelvételek megbuherálásával a Marilyn Monroe portékat. Egyszerre híres, majd világhírű lesz. Ettől is.

Fekete Péter hozzátette, Andy Warhol megújította és átértelmezte a szitázás technikáját, de ettől még nem lesz világírű valaki.

– Hogy azzá legyen, el kellett adnia magát egy olyan társadalomban, amelyben minden eladó – folytatta a gondolatot. – Először is jó időben kellett jönnie, s ő jókor, az absztrakt konstruktív festészet halódásának pillanatában érkezett. Felismerte, hogy a világgal szemben annak saját fegyverét kell használnia; tudta és merte a dolgokat, az eseményeket a megfelelő kommersz optikával nézni. S közvetíteni a felismerést, hogy a fogyasztói társadalomban minden a fogyasztás szolgálatában áll; a pénz, a tartósított élelmiszerek, a kamaszok és nem kamaszok álmát megszínesítő celebek, elnökök, hajléktalanok, férfiak és nők. A fogyasztói társadalom tárgyi és személyi ikonjaival való könyörtelen leszámolással maga is a fogyasztói társadalom művészikonjává vált. De az elhíresedéshez, a világ érdeklődéséhez, ami a világhírhez vezetett, még ennél is több kellett. Ki kellett találnia magát, fel kellett találnia magában a különöst kívül és belül egyaránt. A New York-i keleti 47. utcában műtermet nyitott a The Factory néven, ahol már tömegesen állította elő a tömeggyártásra szakosodott tömegtársadalom példája nyomán és annak kritikájaként a selyem szitanyomatos képeket. Műtermében egymásnak adták a kilincset a bohémek, a hírességek, a művészvilág különleges személyiségei, pompás nők és híres férfiak, transzvesztiták és homoszexuálisok, az underground élet extravagáns sztárjai, az ép virágba borulni készülő popkultúra papjai és papnői. A kultikussá növő hely falait pedig alufóliával borította, amit ezért ezüstgyárnak is neveztek.

Nagyot ugorva az időben, az államtitkár kifejtette, Andy Warhol koporsója egyszerűbronz érckoporsó volt, belül fehér kárpitozással. Warhol fekete kasmír öltönyt, platina parókát és napszemüveget viselt. A kezében egy kis imakönyvet és egy vörös rózsát tartott.

– Búcsúja egyszerű volt, ahogy a kezdetek is azok voltak – hangsúlyozta. – Ami viszont a kettő közt történt az az egyetemes képzőművészet egy meghatározó és meghatározott korszaka.

Dr. Emil Kuchár, a Szlovák Köztársaság főkonzulja arra hívta fel a figyelmet, Andy Warhol édesapja Andrej Warhola 1914-ben ment Amerikába, édesanyja pedig 1921-ben követte. A Warhola nevet 1941-ben változtatták Warhollá, így kicsit amerikaiabbá vált.

– A ruszin szempont Andy Warhol életében a Mezőlaborc közelében található Mikóhoz kapcsolódik, ahol szülei éltek – mondta. – Mikó építőmunkásokat és hímzőasszonyokat, majd ilyen módon, közvetetten egy géniuszt adott a világnak. Andy Warhol hazalátogatott, jelen volt az országban, és a miénknek tekinthetjük, még ha nem is mindannyian értjük – szólt a szlovákiai kötődésről.

Herczeg Tamás országgyűlési képviselő arra világított rá, hogy Andy Warholról nehéz beszélni.

– Egy alkalommal ő maga mondta, hogy szereti az unalmas dolgokat, amiről úgy vélekedett, hogy talán ez meglepetés a sznoboknak, akik tanulják, magolják az általa megfogalmazott idézeteket – húzta alá. – Volt, hogy mást küldött el maga helyett kiállításra vagy dedikálni. Ahogy az is megtörtént, hogy pusztán szeszélyből üres képkereteket állított ki, mert szerinte a hozzá nem értő sznoboknak ez úgysem tűnhetett fel.

Herczeg Tamás kiemelte, Warhol egyszerre volt művész és celeb, kívülálló és stílusikon.

– Munkáiban elmosódott a határ popularitás és a magas kultúra között – sorolta. – Elemzők úgy látják, megteremtette a kapcsolatot a mély és a magas kultúra, a mindennapok és a művészet között.

Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere elsőként azt idézte fel, hogy milyen döbbenetet keltett a világban Andy Warhol halálhíre 1987-ben. Szubjektív visszatekintésként emlékeztetett arra, hogy a 70-es, 80-as években már Békéscsabára is kezdtek be-beszivárogni a Rolling Stones, Lou Reed, a Velvet Underground lemezei Újvidékről. Ezzel párhuzamosan a Magyar Ifjúságban, illetve az Ifjúsági Magazinban már, ha röviden is, de szó esett ezekről a zenekarokról, zenészekről, és feltűnt a lapok hasábjain Andy Warhol is, akinek David Bowie, Mick Jager, színes egyéniségek, a művészvilág krémje tartozott a barátai közé. A Rolling Stones talán leghíresebb lemeze, a Sticky Fingers borítója is Warhol nevéhez fűződik.

– A két múzeum igazgatója igazi szenzációt teremtve, elérhetővé tette, hogy egy álom megvalósulhasson. Így Békéscsabán is megtekinthető május 26-ig az Andy Warhol alkotásaiból és tárgyaiból nyílt kiállítás.

Martin Cubjak, az Andy Warhol Modern Művészeti Múzeum igazgatója kiemelte, a békéscsabai a negyvenötödik külföldi kiállításuk, amelyek közül a mostani a leggyorsabban megszervezett. Míg például a római vagy a dublini tárlat esetében egy-másfél év volt a felkészülés, a békési megyeszékhely esetében ez expressz gyorsasággal történt meg.

– Andy Warhol művészetéről az egyszerű eladóktól a magas rangú politikusok egyaránt tudnak. Ez az egyenlőség mind az életének, mind a művészetének fontos része volt – húzta alá.

Elmondta, a pop-art a második világháború után született meg, amikor a társadalom frusztrált állapota, a szociális háló töredezettsége határozta meg a mindennapokat, a gazdaság romokban hevert, és olyan művészet volt, ami távol állt a hétköznapi embertől.

– Andy Warhol arra törekedett, hogy olyasmit találjon ki, ami mitológiaként hat az amerikai társadalomra, és amit minden amerikai érteni fog – fűzte hozzá. – Munkái a mindennapi élet és a magas szintű művészet találkozásának szimbólumaivá váltak.

A békéscsabai kiállításról szólva kifejtette, a tárlatot úgy állították össze, hogy az érdeklődők relatíve kis helyen láthassanak sokféle művet. A munkák a teljes alkotói korszakát felölelik, s hangsúlyosan kiemelik a ruszin származását.

– A tárlat segítségével az érdeklődők bejuthatnak Andy Warhol gondolataiba, és elképzelhetik, mi játszódott le benne alkotás közben.

Ando György és Gyarmati Gabriella művészettörténész hírportálunknak elmondta, a kiállításon összesen 115 tárgyat, köztük Andy Warhol nyolcvannyolc, egyedi szignóval ellátott alkotását tekinthetik meg az érdeklődők.

=