Felvázolták a megye jövőképét, a gazdasági növekedés a cél

Az ünnepélyes rendezvényt dr. Orosz Tivadar, a BMKIK elnöke nyitotta meg. Köszöntőjében elmondta, a kamaránál mára hagyománnyá vált, hogy a gazdasági évnyitót összekötik a top 100 kiadvánnyal, s ennek okán elemzik a megye gazdasági helyzetét.

Az elnök főként a térséget érintő problémákat, a javítandó területeket emelte ki beszédében. Mint fogalmazott, országos viszonylatban Békés megye a gazdasági teljesítőképességét tekintve a mezőny végén áll, ezért az itt működő különböző gazdasági területeknek együtt kell működniük annak érdekében, hogy mindez megváltozzon a jövőben.

Orosz Tivadar szerint a gazdaság teljesítőképességének növelésében jelentős szerepe van az oktatásnak, ezért továbbra is fontos feladat a képzések színvonalának emelése. S bár a megyében egyelőre nincs erős bázisa a felsőoktatásnak, de a szereplők komoly lépéseket tesznek a változás érdekében (nyomdászközpont).

Takács Árpád, a Békés Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja a közigazgatási rendszer átalakításáról beszélt, amely véleménye szerint alapjaiban megváltoztatta a korábbi szervezet- és feladatrendszert. Méréseik szerint jelentősen csökkent az ügyek megoldási és az ügyintézés ideje is.

Herczeg Tamás országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy a kormány 2018-ra meghatározott céljai mind sikerrel zárultak. Az uniós növekedési ütemhez képest gyorsabban növekedett a magyar gazdaság; kordában tartották az inflációt; csökkent az államháztartás hiány, a munkanélküliség, s növekedett a foglalkoztatottság.

Zalai Mihály, a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke a megyébe érkező uniós és nemzeti forrásokról adott számot. A TOP 58 milliárdos kerete kapcsán elmondta, a támogatási döntések már 96 százalékban megszülettek.

A kiadvány előkészítésében részt vevő NAV Békés Megyei Adó- és Vámigazgatóságának igazgatója, Kovács Tamás az elmúlt időszakban megfigyelhető, adózással kapcsolatos folyamatokat ismertette, majd rátért a top 100-ban szereplő vállalatokra. Elmondta, a megyében a vezető nemzetgazdasági ág továbbra is a feldolgozóipar. A második helyen a kereskedelem és gépjárműjavítás áll, melynek részaránya alig változott. A harmadik hely a mezőgazdaságé, az erdőgazdálkodásé és a halászaté. Az építőipar pedig lendületes gyarapodásnak indult.

Grábics Ágnes, a KSH Komplex szolgáltatások osztályának osztályvezetője Békés megye gazdasága a statisztikák tükrében címmel tartott előadást, melyben a megye gazdasági és az egyes területek eredményeiről számolt be.

Szarvas Péter polgármester a Békéscsabát érintő fejlesztéseket részletezte, a Modern Városok Programban megvalósuló 23 programcsomagra és a TOP-os projektekre fókuszálva.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a digitális transzformációról szóló előadással érkezett a fórumra. Véleménye szerint a digitalizáció a társadalom minden területet érintő forradalom, s esély a gazdasági felzárkózásra is. Ezért fontos a kormány és az üzleti világ együttműködése (kamara) ezen a téren, ugyanis szerinte az ország méretéből fakadóan minden esély adott ahhoz – a digitalizáció lehetőségeit felismerve –, hogy 2020-ra Magyarország az unió 5-10 legfejlettebb országához tartozzon. De a gazdasági szereplőknek sem árt felkészülni a digitalizáció okozta változásokra, mert akik nem készülnek fel, biztosan lemaradnak.

Lázár János országgyűlési képviselő, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság kormánybiztosa az idei európai parlamenti és az önkormányzati választások tétjét hangsúlyozta, valamint azt, hogy a kormány a következő időszakban nemcsak az európai versenyképesség megtartásáért, az életszínvonal növekedéséért fog harcolni, hanem azért is, hogy a mobilizált világban megtartsák a lakosságot, növeljék a helyi közösségek megtartóerejét.

A politikus Csongrád és Békés megye összefogásában gazdasági erőt és lehetőséget lát. Éppen ezért – a közúti fejlesztéseken túl – javaslatot tesz Orbán Viktornak a Déli Vasút projekt megvalósítására, mely Pécs, Baja, Szabadka, Szeged, Hódmezővásárhely, Békéscsaba, Debrecen és Nagyvárad vasúti összeköttetésének villamosítását, korszerűsítését jelenti, 160 kilométer/órás sebességre alkalmas pályával. A 471 kilométer hosszú korszerűsítési, építési terv lehetőséget ad gyulai elágazásra is, mely a fürdővárost Nagyszalontával és Nagyváraddal kötné össze.

Bérnyomás várható

Parragh László az esemény előtt az MTI-nek tett nyilatkozatában arról is beszélt, hogy az idei gazdasági (GDP) növekedés nem lesz messze a 4 százaléktól. Az infláció alakulásáról hozzátette: az infláció várhatóan magasabb lesz, mint amivel a döntéshozók számoltak. S véleménye szerint a magasabb inflációt a bérkiáramlás okozhatja, mert várakozása szerint erőteljes bérnyomás lesz a gazdaságon. A magasabb bérkiáramlás ösztönzi majd a fogyasztást és a megtakarítást.