2019.01.29. 12:11
Jogerős ítélet született a zebrán gázoló mentő ügyében
A Gyulai Törvényszék, súlyosítva a Békéscsabai Járásbíróságon kiszabott büntetést, három évre felfüggesztve 1 év 8 hónap szabadságvesztésre ítélte azt a sofőrt, aki 2016 novemberében Békéscsabán, a Bartók Béla út és a Petőfi utca kereszteződésében szirénázó, villogó mentőautóval elgázolt egy biciklis fiatalt. A 16 éves lány később a kórházban életét vesztette.
Az ítéleti tényállás szerint a vádlott, a 43 éves békéscsabai férfi a katasztrófavédelemnél, valamint másodállásban a mentőknél dolgozott, dolgozik. Társaival 2016. november 22-én 14 óra 37 perckor kezdték meg a vonulást a Berzsenyi utcából, a Vécsey utcába tartottak. A mentőautó használta a megkülönböztető fény- és hangjelzést, közel 90 kilométer/órával haladt, amikor elütött a kereszteződésben egy biciklis fiatalt.
A 16 éves lány a Petőfi utca felől a Szemere utca irányába tartott, a zebra mellett egy méter távolságban kerékpározott. Amíg a mentőautónak pirosat, addig neki zöld jelzést adott a lámpa. A kezében tartotta a mobiltelefont, az ahhoz kapcsolt fülhallgató pedig a fülében volt, zenét hallgatott. Amikor felhajtott az úttestre, tőle a mentőautó 59-60 méterre volt. Bár a sofőr vészfékezett, 75-77 kilométer/óra sebességgel gázolták el a fiatalt, akinek ellátását azonnal megkezdték.
A Békéscsabai Járásbíróságon első fokon tavaly – két év próbaidőre felfüggesztve – 1 év 8 hónap szabadságvesztésre ítélték a vádlottat, valamint 10 hónapra elvették a B kategóriás jogosítványát. Emellett előzetes mentesítést kapott, azaz a jövőben is büntetlen előéletűnek számít. A döntés ellen a vádhatóság a büntetés súlyosítása, a védelem pedig a vádlott felmentése érdekében nyújtott be fellebbezést. Ezért került az ügy a Gyulai Törvényszékre, mint másodfokú bíróságra.
Az ügyészség azt kérte, hogy a próbaidő időtartamát hosszabbítsák meg, hogy több időre vegyék el a vádlott jogosítványát, továbbá, hogy kerüljön be az erkölcsi bizonyítványába az eset. A sértetti jogi képviselő – aki felolvasta az elhunyt lány családjának levelét – kiemelte: a sofőrnek úgy kellett volna megválasztania a sebességet, hogy elkerülhető legyen a baleset – ami 58-60 kilométer/órás sebességnél valóban elkerülhető lett volna, a vádlott nem győződött meg arról, hogy elengedik.
– A vádlott nem szegett KRESZ-t; a sértett viszont igen, mert minden helyzetben elsőbbséget kell adni a szirénázó, villogó járműveknek. A sértett szabályszegései indították be azt a láncolatot, ami végül a tragédiához vezetett – mondta a védelmet képviselve dr. Kvasz Tibor ügyvéd, közlekedési szakjogász, hozzátéve, hogy a 16 éves lány részéről az észlelés teljes hiánya volt tapasztalható. Úgy véli: lehetetlen szemkontaktust teremteni, felvenni, ezért nem is várható el a sofőr részéről.
Hozzátette: nincs olyan szabály, hogy a mentőgépkocsi mennyivel haladhat be a kereszteződésbe. A vádlottat nem önös szándék, hanem a közérdek vezérelte, az hogy életet mentsen, erre tette fel az életét. A védő felolvasott egy levelet – amit a vádlott egyik munkatársa írt –, amiben az szerepel, hogy ha most elmarasztó ítélet születik, akkor nem lesz olyan kéklámpás, amelyik sietni fog, hiszen úgy érzik majd, hogy a törvény nem áll mellettük.
Mint ahogy a Békéscsabai Járásbíróság, úgy a Gyulai Törvényszék is bűnösnek mondta ki a vádlottat halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségében. A másodfokú bíróság súlyosította az elsőfokú ítéletet: ugyanis nem kettő, hanem három év próbaidőre felfüggesztve ítélték a sofőrt 1 év 8 hónap fogházbüntetésre, valamint nem tíz hónapra, hanem 3 évre vették el a B kategóriás jogosítványát.
Nem győződött meg arról, hogy biztosított-e az átkelése
Azt kellett értékelnie a másodfokú bíróságnak, hogy az elsőfokú bíróság megfelelően értékelte-e a bizonyítékokat, megalapozott-e a tényállás – mondta Kempfné dr. Agod Éva bíró, hozzáfűzve, hogy a szakemberek alapos és aggálytalan munkát végeztek.
Kifejtette: a vádlott nem győződött meg arról, hogy biztosított-e az átkelése a kereszteződésben, mivel nem látta a sértettet, a vádlott és a sértett között nem volt szemkontaktus. Ha a mentőautó 58-60 kilométer/órával közlekedik, akkor elkerülhető lett volna a baleset. Súlyosító körülményként értékelte a Gyulai Törvényszék, hogy a relatív sebességtúllépés nagy volt – ezért emelték meg a próbaidő időtartamát és vették el több időre a vádlott jogosítványát.
Bár a KRESZ nem határoz meg sebességkorlátot, azt előírja, hogy a megkülönböztető fény- és hangjelzést használó gépjármű vezetője csak akkor szeghet szabályt, ha magatartásával a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti, és meggyőződött arról, hogy a közlekedés többi résztvevője az akadálytalan továbbhaladást lehetővé tette – ismertette.
Kempfné dr. Agod Éva bíró azzal zárta: a mostani jogerős ítélet egyfajta figyelemfelhívás is a kéklámpás járműveket vezetők felé.
Előzmények:
