Idén nyáron megváltozott a darazsak viselkedése

A Gyulán történteket Schneider László, az Országos Mentőszolgálat Dél-Alföldi Régió gyulai mentőállomásának állomásvezető mentőtisztje is megerősítette lapunknak. Mint megtudtuk, a területükön idén is több esetben kértek tőlük segítséget darázscsípést követően, de ilyen súlyos reakció­val Gyulán és környékén az elmúlt hetekben szerencsére nem találkoztak. Volt egyébként olyan esztendő a közelmúltban, amikor több esetben is életveszély alakult ki hasonló esetekben.

Varga Péter, a békési székhelyű BékésPesticid Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, cégüket rendkívül nagy számban, átlagosan napi hat-nyolc alkalommal keresik darazsakkal kapcsolatban.

– A megszokottól eltérő jelenség, hogy a rovarok a növényzetet lepik el nagy számban – szólt tapasztalataikról a szakember. – Tavaly a tartós aszály idején a medencék, a kerti tavak vonzották leginkább a darazsakat, most viszont a bokrokon, tujákon, fűzfákon, a sűrűbb levéltömegű növényeken jelennek meg. Egyelőre kutatjuk, hogy mi állhat a folyamat hátterében. Bizonyos fákon a levéltetvek mézharmatot csepegtetnek a rovaroknak, de nem ez az általános.

Varga Péter azt valószínűsítette, hogy a fészkek túlmelegedtek, és ezzel párhuzamosan csak a királynő és a lárvák gondozásáért felelős egyedek maradtak ott. A cég szakemberei egy-egy növényen esetenként három-négyféle darazsat is megfigyeltek.

– A meleg és a fészekből való kiszorulásuk miatt ingerlékenyebbek, stresszesebbek is a szokásosnál, irtás közben is gyakran ránk zúdulnak – tette hozzá.

Dr. Pálmai Tamás békési háziorvos elmondta, a rovarcsípés-allergia az egyes rovarok csípése következtében az egyén immunrendszerének, védekezőképességének válaszkészségétől függően kialakuló túlérzékenységi reakció. Hazánkban a lakosság mintegy két százalékát veszélyezteti túlzott érzékenység a rovarcsípések miatt.

– Csípéseik következtében normál esetben enyhe, viszkető duzzanat keletkezik – ecsetelte a szakember. – A méh váladéka savas kémhatású, ezért a csípést lúgos folyadékkal kell jól bekenni, például szódabikarbónát keverjünk el kis vízben. A darázscsípés ezzel szemben lúgos kémhatású, így azt savas oldattal, citromlével, ecetes vízzel érdemes kezelni. Mindkét rovar csípése esetén mossuk le a bőrt langyos, szappanos vízzel, és használhatunk antihisztamin-, illetve lidokaintartalmú kenőcsöt és jeges borogatást is. Ezek szabadon kaphatóak a patikákban. A duzzanat normális körülmények között néhány nap alatt elmúlik. Kisgyermekeknél a piros jóval tovább tarthat.

A méh- és darázsméreg-­allergia tünetei lehetnek enyhe, helyi panaszok, de súlyos, életveszélyes állapot (anafilaxia) is kialakulhat. Az enyhébb panaszok közül külön figyelmet igényel, ha a csípés helyén több napon át tartósan fennálló, vörös, viszkető, nagy méretű, 12 centimétert meghaladó átmérőjű duzzanatot tapasztalunk. Ilyenkor forduljunk orvoshoz a lehetséges túlérzékenység kivizsgálása érdekében.

Azonnali szükség orvosi segítségre

Méh-, darázsméreg-allergia esetén – szerencsére ritkán – már az első csípés is súlyos allergiás rohamot válthat ki. Ha pár percen belül az egész testen bőrkiütések, bőrvörösség keletkezik, az ajkak, a szem vizenyősen beduzzad, fulladás lép fel, azonnal forduljunk orvoshoz, vagy hívjunk mentőt. A beteg állapota ilyen esetben gyorsan romolhat.

Különösen veszélyes a fejet ért csípés, a szájüreg, a garat csípése, mely allergia nélkül is végzetes következményekkel járhat. Nyári melegben óvakodjunk az édes folyadékok, alkoholos italok üvegből, fémdobozból történő fogyasztásától. A csípések ellen nem sokat tehetünk, a súlyosabb tünetek kialakulását azonban megakadályozhatjuk. A csípés helyén jelentkező szokatlan reakciók – elhúzódó, az átlagosnál nagyobb méretű duzzanat – után mindenképpen forduljunk allergológus szakorvoshoz. A szükséges gyógyszerek mellett hozzájuthatunk – akár a háziorvos által is – a gégevizenyő, így a fulladás megelőzésére szolgáló, adrenalint tartalmazó autoinjektorhoz is. Ez tulajdonképpen egy készre töltött fecskendő, melyet bárki azonnal beadhat a sérültnek, akár ő maga is.