Titokzatos módon pusztulnak a méhek

Egyelőre érthetetlen jelenséggel állunk szemben – nyilatkozta lapunknak Árgyelán János, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Békés megyei szaktanácsadója.

– A probléma kizárólag a napraforgós területekre jellemző, és a növény virágzásának időpontjától tapasztalható. A méhek száma több méhészetben napról napra, hétről hétre fogy, az egyedek egyre nagyobb számban nem térnek vissza a kaptárakba. Ugyanakkor megtörtént egy megyei településen, hogy a két, egymástól mindössze hatszáz méterre, tehát ugyanazon a területen gyűjtögető méhészet egyikében nagy mértékű elhullást észleltek, míg a másikban az állomány sértetlen.

Árgyelán János elmondta, arra kérik a méhészeket, hogyha érzékelik a pusztulást, azonnal jelezzék az OMME felé. Akár Békés megyében, akár a budapesti központnál megtehetik a bejelentést. Az egyesület a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal közösen vizsgálja a kialakult helyzetet.

A méhészek egyébként az első időszakban kicsit visszafogottabban álltak a problémához, többen magukat hibáztatták, ezért nem is fordultak az OMME-hoz, de a múlt héten már csak Békés megyéből húsz jelzés érkezett, országosan pedig meghaladta a háromszázat az érintett méhészetek száma. A gondok különbözőképpen jelentkeznek. Akad, ahol egy idő után megállt a pusztulás, s az is előfordult, hogy megállt, majd folytatódott az állomány csökkenése. Olyanok is akadtak, akik más napraforgómező közelébe telepítették az állományt, ahol ismét elkezdett emelkedni az egyedek száma.

A rovarok elhullásának számos negatív következménye van. Az érintett méhészetekben az állomány drasztikusan lecsökkent, a megmaradt egyedek minimális mézet tudnak gyűjteni, a termelés visszaesett. A folyamat kedvezőtlenül befolyásolja a betelelési időszakot is, amire a felkészülés már ebben a hónapban megkezdődik.

Az OMME Békés megyei szaktanácsadója kérdésünkre kitért arra, hogy történtek mintavételek azokban a méhészetekben, amelyeket jelentős mértékben érint a pusztulás. Mindezt ugyanakkor erőteljesen nehezíti, hogy a rovarok nem a kaptárak közelében hullanak el, így az elpusztult egyedeket lényegesen nehezebb megtalálni. Más betegségek esetén a vizsgálat sokkal egyszerűbb, hiszen a méhek visszatérnek a kaptárba, és a haláluk után az állomány többi része kitolja onnan őket.

Egyes növénykultúrákat is vizsgálnak, aminek nem az a célja, hogy a gazdákat felelősségre vonják bármiért is, viszont az okok kiderítése enélkül nem lehetséges. A szakember kérdésünkre hangsúlyozta, a Békés megyei méhállomány egy részét – tehát nem az egészét – érinti a jelenség, viszont az érintett méhészetekben akár 50–70 százalékos is lehet az állomány pusztulása.

Nem lesz sok repceméz Békésben, az időjárás sem kedvezett a virágzásnak

Árgyelán János szólt az idei méztermésről is. Elmondta, a repce nem sikerült igazán jól, amiben szerepe volt a márciusi „télnek”, és annak, hogy azt követően rohamtempóban kezdődött meg a növény virágzása, ami több helyen mindössze egy hétig tartott. Ekkor viszont ismét szeles, esős idő köszöntött be. Emellett a méhek sem voltak igazán jó állapotban, a népességükből pedig két generáció ki is maradt. A repce így sokak számára csak minimális termést hozott, családonként csak 5-6 kiló jött össze, valahol viszont egyszerűen nem is lett repceméz.

Az akác soha még ilyen korán nem virágzott, a folyamat már április 29-én megkezdődött. A méztermés elfogadhatónak számít, de ezen a téren is előfordultak nehézségek, hiszen hazánk három „akácrégiójában”, a déli, a középső és az északi területeken szinte egyszerre borultak virágba az akácfák. Különösen a déli és középső részek értek össze. A méhészek közül pedig sokan vándoroltatják a méheket a három régió között, ami most komoly nehézségekbe ütközött. A napraforgóméz termelését pedig a korábban említett méhpusztulás nehezíti.

Borítókép: Shutterstock illusztráció