Hazai recept alapján készül az afrikai harcsa

Bár a neve egy másik kontinensre enged következtetni, de a megyében előállított afrikai harcsa kizárólag magyar technológiával és magyar szakemberek közreműködésével jut a piacra. A Szarvas-Fish Kft. 25 évvel ezelőtt alakult, fő tevékenységi köre az afrikai harcsa tenyésztése, feldolgozása és forgalmazása, amelyből mintegy 2000 tonnát termel évente.

Balázs Anett

A vállalat teljes vertikumú tevékenységet folytat, az anyahaltartást, az ivadék- és áruhalnevelést, a halfeldolgozást, valamint a kereskedelmi tevékenységeket is maga végzi. A cég összes termékét Magyarországon állítja elő hazai takarmány és hazai munkaerő igénybevételével.

Radics Ferenc ügyvezető igazgató elmondta, a kettős légzésű trópusi hal tenyésztését az alföldi régióban található felszín alatti rétegvizek teszik lehetővé. A cég 25 éves munkájának köszönhetően kelendőek a kiváló minőségű, szálkamentes, zsírszegény húsú afrikai harcsa termékek.

Sokan azt gondolják e halfajról, hogy nem hazai forrásból származik. A Szarvas-Fish által forgalomba hozott afrikai harcsa termelése és feldolgozása teljesen hazánkban történik. A halakat 40-120 köbméteres medencékben nevelik 25-27 fokos állandó vízhőmérséklet mellett, a keléstől számítva 10-12 hónap alatt érik el a 1,5-2 kilogrammos piaci méretet.

A karácsony kiemelt periódus az afrikai harcsa fogyasztása szempontjából, ilyenkor az éves forgalom 20-25 százalékát bonyolítják le. Ez a második legkedveltebb halfaj a hazai fogyasztók körében. A vállalat csaknem 100 munkavállalót foglalkoztat. Csak saját előállítású halat forgalmaznak, más forrásból nem vásárolnak alapanyagot. Két halfeldolgozó üzemet működtetnek, egyet Tiszacsegén és egyet Szarvason.

*A szakemberek kézzel filézik az afrikai harcsát a szarvasi üzemben, ahol évente több ezer tonna halat dolgoznak fel. Beküldött fotó*

– Ez jól képzett szakembereket, felkészült dolgozói gárdát és a telephelyek közötti magasfokú együttműködést igényel. A cég szakemberei agrármérnöki, halászati szakmérnöki vagy élelmiszeripari mérnöki végzettségűek, akik nyitottak az újdonságokra, és rendszeresen részt vesznek kutató-fejlesztő munkában akár cégen belül, akár más szervezettel, partnerrel együttműködésben – árulta el Radics Ferenc.

Hozzátette, szemléletükből fakadóan nagy figyelmet fordítanak a technológia biológiai alapjainak és műszaki hátterének fejlesztésére.

Radics Ferenc elmondta, korábban a Haltenyésztési Kutató Intézetben dolgozott mint kutató, a technológia alapjait ott fektették le, az első halállomány a 80-as évek elején Hollandiából került Magyarországra kísérleti céllal.

A ponty mellett ez a hal is gazdaságos
Radics Ferenc elmondta, az általuk előállított hal nagy részét belföldön értékesítik. Békés megyében három városban, Szarvason, Békéscsabán és Orosházán, saját mozgóhalboltjukból is elérhető a friss hal. – A magyar halfogyasztás más országokhoz viszonyítva sajnos még mindig nagyon alacsony. Ennek alapján körülbelül 6 kiló halat eszik egy magyar ember évente, amely egyharmada hazai, a többi mind importtermék – közölte Radics Ferenc. A Magyarországon termelt halmennyiség csaknem nyolcvan százaléka ponty, amit nagyrészt tógazdaságokban termelnek. Hazánk adottságainak megfelelően gazdaságos az afrikai harcsa nevelése is: ez a faj azonban csak tizenhét fok fölötti hőmérsékleten érzi jól magát.