Sorra söpri be a rangos díjakat a békésszentandrási sörfőzde

A negyedszázados jubileumát idén ünneplő, 2011-ben az év sörfőzdéjének választott kézműves manufaktúra eddig mintegy harminc nemzeti és nemzet­közi elismerést nyert már. Az elért eredményekről és a jövőbeli tervekről Bukovinszky Bélával, a Szent András Sörfőzde ügyvezetőjével beszélgettünk.

–  Miben rejlik a Békésszent­andráson készülő sörök titka?

– Elég sok megmérettetésen elindulunk, így nagyon jó szakmai visszajelzést kaphatunk arról, hogy a termékeink hol helyezkednek el a hazai­ vagy éppen a nemzetközi mezőnyben. A szakmai elbírálások ­alkalmával kiderülhetnek, melyek a hibák, mi az, amin javítanunk kell. Ezek vonatkozhatnak az adott stílusra­ jellemző ízekre, aromákra, színre­, szénsavasságra, állagra, amiket szoros mércével méregetnek a versenyeken, ahol egy-egy adott sörstílus a mérvadó. Az elért eredmények pedig azt bizonyítják, hogy megéri a kiváló minőségű berendezések és alapanyagok beszerzésére gondot fordítani. Ennek megfelelően­ a komló nagy részét Csehországból és Németországból, a ­maláta túlnyomó részét Belgiumból és szintén Németországból szerezzük be, ahol kedvezőbb az éghajlat ezeknek a növényeknek a termesztésére. De a különlegesebb söreink gyártásához használunk egzotikus ­japán, kaliforniai vagy éppen új-zélandi komlókat is.

– Huszonöt évvel ezelőtt kezdődött a munka a sörfőzdében, hová fejlődött a tevékenység, mára hányféle sörből választhatnak a fogyasztók?

– A kezdeti világos és barna sörtől elindulva ma már 15-­féle sörtípus található a portfóliónkban, de folyamatosan változik a kínálat, hiszen az alaptermékek mellett vannak szezonális italok is, melyeket kifejezetten egy adott időszakban gyártunk. Ilyenek például a Nyúlon Innen és a Nyúlon Túl fantázianévvel ellátott sörök, melyeket kimondottan a húsvéti időszakban forgalmazunk. Vagy említhetném a karácsonyi söreinket, melynek kapcsán palackoztunk már bergamott-narancs vagy éppen menta-csokis ízesítésű söröket is. Ezek mellett méltán vagyunk büszkék a gyümölcsös söreinkre, hiszen nálunk készült az ország első valódi gyümölcsös söre.

– Volt már mellélövés az ízesítéssel kapcsolatban?

– Hét évvel ezelőtt a karácsonyi sörünk vérnarancs-ízesítéssel készült volna, ám a gyümölcssűrítmény rajtunk kívül álló okok miatt az utolsó pillanatban érkezett meg, és így kísérletezés híján sajnos elmértük az arányokat, minek következtében a több mint kétezer liternek a mi mércénkkel vállalhatatlan íze lett.

– Helyben történik a palackozás is, mekkora a kapacitása a kézműves sörfőzdének?

– Az utóbb öt év dinamikus fejlődésének köszönhetően­ ­jelenleg közel harmincan dolgoznak azon, hogy a legjobb minőségben kerüljenek a ­fogyasztók asztalára a termékeink. Míg régen egy sörfőzőnk volt, ma már öten is a főzetek kialakításán dolgoznak. Huszonhat kisebb-nagyobb tartályban erjesztjük a söröket. A kézit felváltotta­ a gépi palackozás, ennek megfelelően akár napi tízezer üveget tudunk megtölteni. Évente­ nagyjából egymillió­ liter sört is képes legyártani az üzem. Az italokat itthon forgalmazzuk, de kis mennyiségben ­Dániába és Angliába is exportálunk.

Bukovinszky Béla: „Nálunk a sörfőző írja a receptet, a nagyüzemeknél a könyvelő” Fotó: Imre György

A minőség a legfőbb szempont

A söröket először tesztjelleggel egy kisebb mennyiségű, 25 literes tartályban főzik le, majd ha mindent rendben találnak, akkor kezdődhet a főzés ­üzemi méretekben, illetve­ az erjesztés 2500-5000 literes tartályokban. A jobb és egyenletesebb minőség elérése ­érdekében egy labort is kialakítottak, melynek segítségével a főzés menete közben is tudják szabályozni a felmerülő változásokat, melyek eredhetnek például az alapanyagokból is, mint például a gyümölcsök évjárati különbözőségéből vagy akár a komlók eltérő keserűanyag-tartalmából is – tudtuk meg Bukovinszky Bélától.