Kósa Lajos: 439 milliárd forint segíti Békéscsaba fejlődését

Kósa Lajos elmondta: az MVP keretében összesen 3500 milliárd forintnyi – hazai és európai uniós forrásból finanszírozott – fejlesztés valósul meg, ebből 600 milliárd forint már kiment a megyei jogú városoknak a 2022-ig véget érő projektek előkészítésére, megvalósítására. A megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter azt mondta, Békéscsabát 439 milliárd forinttal segítik, ennek jelentős része az M44-es gyorsforgalmi út fejlesztését jelenti.

Részletezte, hogy az MVP részeként megépül a Fürjesi út. A repülőteret biztosan fejlesztik, legalább a kisgépes – üzleti, turisztikai, sportcélú – forgalomra, a részletekről azonban egyeztetni kell azért, hogy a fenntartása, működtetése biztosított legyen. Három területet érint az ipari parkok fejlesztése.

A hűtőházról azt mondta: a támogatásokat vizsgáló iroda jelezte, az eredeti tervek nem megfelelőek, nem lehet a projektet 70 százalék támogatásból és 30 százalék befektetői forrásból fedezni. Az arányokat lehet, hogy meg kell fordítani. A városi piac és környezetének fejlesztésére 5-6 milliárd forintot szánnak. A nyomdaipari képzőközpontot fontosnak nevezte, mint ahogy a felsőfokú képzés fejlesztését, a kormány kiváltaná az egyik után a másik PPP-terhet, lényegében hitelt is.

Új multifunkcionális sportcsarnok, 50 méteres versenyuszoda épül, megújul a jelenlegi városi sportcsarnok, röplabdaakadémia is lesz. Emellett Munkácsy-negyedet alakítanak ki, a bicikliutakat szintén fejlesztik, mint ahogy a CsabaParkot. Különlegesnek, egyedülállónak nevezte Kósa Lajos a komplex energetikai programot, ez jelzi azt, hogy Békéscsaba nem a holnapra, hanem a holnap utánra készül. Reméli, 2022-ben azt lehet majd mondani: Békéscsaba az egyik legkorszerűbb város.

A Modern Városok Program elkötelezett híve – erről beszélt Szarvas Péter. Békéscsaba polgármestere szerint a város egyedülálló lehetőséget kapott, amivel élni kell és élni is fognak. Kiemelte: a békéscsabaiak is vágynak arra, hogy korszerű körülmények között közlekedhessenek, hogy legyenek munkahelyek, hogy hasznosan tölthessék el a szabadidőt. Életbevágó fejlesztésnek nevezte az M44-est, elmondta, a Fürjesi út tervezése folyamatban van.

Ő is sorolta, hogy milyen fejlesztések várhatók, kiemelve a nyomdaipari képzőközpontot és azt, hogy Békéscsabán fontos a nyomda- és a csomagolóanyag-ipar. A versenyuszoda segíti majd az úszókat, a vízilabdásokat, a háromezer ember befogadására alkalmas vadonatúj sportcsarnok a kézilabdásokat és a röplabdásokat. A Wenckheim-kerékpárút a környék kastélyait kötné össze. A komplex energetikai projekttel az a cél, hogy a működési költségeket csökkentsék.

Kiemelt figyelmet kap a békési megyeszékhely

A lakosság és a városba érkező forrás arányát nézve Békéscsabára kiemelt figyelmet fordít a kormány – mondta Herczeg Tamás, a város szociális tanácsnoka. A fejlesztések segítik majd a helyben maradást, az esélyegyenlőséget, valamint azt jelzik, hogy az önkormányzatnak és a kormánynak hosszú távú tervei, stratégiái vannak. A felsőoktatással kapcsolatban hozzátette: a békéscsabai campust terhelő PPP-hitel két lépésben megszűnik. A 3 milliárd forintos fejlesztési csomag az infrastruktúra megújítását, eszközök beszerzését célozza, illetve a meglévők mellé újabb képzések beindítását.

A források elosztásánál az volt az elsődleges szempont, hogy a helyi igények határozzák meg, milyen fejlesztésekre van szükség – fogalmazott Vantara Gyula országgyűlési képviselő, aláhúzva, hogy együttműködésre, összhangra van szükség. Fontosnak mondta a területi különbségek csökkentését, a versenyképesség növelését, és kiemelte az M44-es és a repülőtér fejlesztését. Hozzáfűzte, hogy az MVP segíti a Békéscsabán hagyományos és fejlődésnek indult iparágak támogatását, a helyi termékek piacra jutását is.

Kósa Lajos miniszter elmondta, hogy összességében 439 milliárd forint segíti Békéscsaba fejlődését. Fotó: Lehoczky Péter