Bajcsy-Zsilinszky apja miatt kérte számon a parasztvezért

Az ország számos településén neveztek el utcát­, intézményt a mártírhalált­ halt Bajcsy-Zsilinszky Endréről­, szobra is van sok helyen, ­Békéscsabán azonban ezek szóba sem jöhetnek. Mégpedig azért nem, mert Áchim halálát a Bajcsy-Zsilinszky Endre öccse által leadott pisztolylövés okozta. Nem mindegy azonban, hogy ezt a lövést milyen tények, körülmények előzték meg.

– Nem szeretném sérteni­ azok érzékenységét, akik Áchim L. Andrást jóhiszeműen szeretik, de úgy gondolom, a ­békéscsabai gyökerű Bajcsy-­Zsilinszky Endre­ életútja, mártírhalála érdemel annyi tiszteletet, hogy róla írva, beszélve senki ne rugaszkodjon el a ­valóságtól az Áchim-ügy kapcsán – hangsúlyozta dr. Szeberényi Andor.

– Előzetesen még annyit, én Bajcsyt hősnek tartom, mert fegyverrel szállt szembe a hazánkat megszálló és a lakásában rátörő németekkel, akik rövid tűzharcban megsebesítették, majd elhurcolták. Szabadulása után később a nyilasok tartóztatták le, majd 1944 végén kivégezték, mert Magyarországnak a II. ­világháborúból történő kilépésére irányuló összeesküvésben vett részt.

No, de inkább vissza az Áchim-ügyre­: felmerül a kérdés, mi ­miatt mérgesedett el a viszony a ­parasztvezér és a Zsilinszky fiúk között.

– Sokat olvastam, leveleztem is a témában, így előttem nyilvánvaló a történet – mondta dr. Szeberényi Andor. – Egy Gyulán tartott megyegyűlésen Bajcsy-­Zsilinszky édesapja Áchim megbírságolására szavazott, mivel az durva közbekiabálásával megsértette az egyik tanácstagot. Nem sokkal a szavazás után Áchim odakiáltott az idősebb Zsilinszky Endrének, hogy ezt nem viszi el szárazon.

Ugyanazzal a vonattal utaztak haza Csabára, Áchim parancsot adott az állomáson rá váró kocsisának és szolgalegényének, hogy fogják le Zsilinszkyt. Azok megragadták, a szekérhez hurcolták, kihajtottak vele Áchim tanyájára. Betaszigálták az istállóba, és a jászolhoz kötözték. Bent a tanyaházban a parasztvezér vad tivornyát csapott cimboráival, és éjfél után az egész részeg társaság beözönlött az istállóba. Itt Áchim az ifjabb Bajcsy-Zsilinszky­ szerint baromnak nevezte apját, majd azt mondta: „így jár az, aki velem kikezd”. A duhaj cimborák röhögve szidalmazták az apát, míg végre Áchim eloldotta a köteléket, és meggyötört áldozatát kilökte a tanya elé.

A Zsilinszky fiúk emiatt vonták kérdőre Áchimot lakásán. És nem azért, amit Féja Géza újságíróként le is írt, hogy a gyilkosság elkövetői osztályérdekből cselekedtek. Az Áchim halálával végződő esetnek számos előzménye volt, valótlan állításokkal, földpanamával gyanúsította a Zsilinszky fiúk ­apját, megsértette az édesanyjukat, de a kérdőre vonás közvetlen oka Bajcsy-Zsilinszky Endre önvallomása szerint édesapjuk durva meggyalázása volt.

Azt vallotta, amikor Áchim bottal rárontott, védekezni próbált, de a parasztvezér az ágyra teperte, fojtogatta. Öccse ekkor figyelmeztette Áchimot, hogy eressze el a bátyját, másként lőni fog. A tárgyaláson az orvos szakértők megállapították, Áchim sérülése kétféleképpen történhetett: vagy úgy hogy valami létrán állt, és combtövön lőtték, a golyó pedig a hasába fúródott, vagy úgy, hogy valakire ráhajolva, oldalról kapta a lövést. Az esetet végül önvédelemnek minősítették.

A politika nem játszott szerepet

Dr. Szeberényi Andor hangsúlyozta, Bajcsy-Zsilinszky Endre­ állítása szerint nemegyszer elmondta Féja Gézának, hogy a kirobbant Áchim–Zsilinszky ellentétben egy szemernyi politikum sem volt. „Féja most mégis úgy tüntet fel engem és öcsémet, mintha egy osztály részéről hozott halálos ítéletet hajtottunk volna végre. Hát ennél valótlanabb és igazságtalanabb beállítást még legádázabb ellenségemtől sem várhatnék” – írta az esetről a Válasz újságnak küldött levelében ­Bajcsy-Zsilinszky Endre.