2018.01.31. 17:20
A főiskola esélyt és lehetőséget biztosít
Azokban a városokban, ahol az oktatás a bölcsődétől a felsőoktatásig jelen van, élénkebb társadalmi élet zajlik – hangsúlyozta a Gyulai Felsőoktatás Napja alkalmából megrendezett szerdai konferencián dr. Horváth Zita. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára a fürdővárosi polgármesteri hivatal dísztermében megtartott eseményen elmondta, a felsőoktatási intézményekkel rendelkező városoknak, mint azt európai példák is bizonyítják, nagyobb az esélyük, hogy fejlődési pályára álljanak.
A rendezvény kezdetén dr. Görgényi Ernő polgármester kiemelte, a szerdai programon a huszonöt éve elindult gyulai főiskolát és a felsőoktatás újjászületésének első évfordulóját is ünnepelték. Kitért arra, hogy a gyulai oktatási rendszer több évszázad alatt alakult ki, hiszen már a 14. században is működhetett iskola a településen. A polgármester részletesen szólt a város oktatástörténetének legfontosabb csomópontjairól.
– A huszadik századot a helyi iskolák építése, fejlődése jellemezte – fogalmazott dr. Görgényi Ernő. – Az intézményrendszer pedig a főiskola életre hívásával vált teljessé. A városvezető kitért a strukturált tudás és gondolkodás, az alkotó szellemiség, valamint a valódi értelmiség települések életében betöltött kiemelkedő szerepére. Hozzátette, reményei szerint a Gál Ferenc Főiskola gyulai feladatvállalása hosszú évtizedekre biztosítja a helyi felsőoktatás jövőjét.
Dr. Kozma Gábor, a Gál Ferenc Főiskola rektora emlékeztetett arra, hogy éppen egy éve, 2017 január 31-én vette át a GFF Gyula városának egyetlen felsőoktatási intézményét, majd szervezte azt főiskolai karrá.
– Minderre mint egy újabb, a társadalmat szolgáló lehetőségre tekintünk – hangsúlyozta a rektor. Érdekességként hozzátette, hogy az első ünnepi évfordulóhoz több jubileum is csatlakozik. A gyulai felsőoktatás idén 25 éves, míg a szegedi egyházi felsőoktatási intézmény tíz éve vette fel Gál Ferenc nevét. Megemlítette, hogy január 31-e, Bosco Szent Jánosnak, a nevelés és az oktatás patrónusának emléknapja is.
Dr. Kiss-Rigó László, szeged-csanádi püspök elmondta, hazánkban az ötvenes évek elején kényszerből megszűnt az egyházi oktatás.
– Számos európai országban természetes, hogy több száz éves egyházi egyetemek működnek – mutatott rá. A szeged-csanádi egyházmegye Szeged mellett Szarvason pedagógiai, Gyulán egészségügyi és szociális, Mezőtúron mezőgazdasági képzést működtet, illetve ezekben a napokban veszik át a békéscsabai gazdasági kart. Ennek kapcsán dr. Kiss-Rigó László hangsúlyozta, nincsenek expanziós céljaik, feladatot vesznek át, szolgálatot látnak el.
Dr. Takács Árpád, a Békés Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott kifejtette, a '90-es évek elején a helyi közösségekért tenni akaró embereknek köszönhetően indult el a felsőoktatás Gyulán. Mint mondta, a kormányhivatal stratégiai partnerségre törekszik a felsőoktatás szereplőivel, aminek jegyében a Gál Ferenc Főiskolával is együttműködési megállapodást kötöttek. Ennek kapcsán kiemelte, a GFF valós kérdésekre, valós válaszokat ad.
Minden intézmény jó gazdája
Dr. Horváth Zita, az EMMI felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára beszédében elmondta, 2014-ben felsőoktatási stratégia készült, amit az ágazat régóta várt, és ami 2030-ig világos jövőképet biztosít az intézmények számára. Később emlékeztetett arra, hogy a katolikus egyház szerepvállalása nélkül gyakorlatilag nem működött oktatás hazánkban.
– A Gál Ferenc Főiskola minden intézményének jó gazdája – ecsetelte. – Elviekben a közeljövőtől a békéscsabai campus is a GFF szerves részévé válik. Így néhány tudományterülettől eltekintve a főiskola teljes képzési portfólióval rendelkezik, hogy a társadalmi-gazdasági élet számára biztosítsák a kiváló szakembereket.
A helyettes államtitkár is kitért az értelmiség szerepére.
– Bármennyire jól működik egy ország gazdasága, jöhetnek befektetők, ha nincs értelmiség, az adott település fejlődése megrekedhet – hangsúlyozta dr. Horváth Zita. – Olyan értelmiségre van szükség, amely érti az adott város mindennapjait és problémáit.
Fotó: Lehoczky Péter