A Jéger idén is bizonyított: jelentősen kevesebb jégkár volt

Míg az idei évben Európa több országában és Észak-Amerikában is kimagaslóan sok jégkár volt, addig Magyarországon a jégkármérséklő- (Jéger) rendszernek köszönhetően csak jóval kisebb károk keletkeztek.

Többször voltak heves zivatarok

– A tavalyi rendkívül aszályos évet követően 2023-ban jelentősen több csapadék hullott, többször alakultak ki heves zivatarok, amelyek esetenként kisebb jégesővel is párosultak, illetve villámárvizet eredményeztek. A jégkármérséklő rendszer működtetése ugyanakkor idén is hozzájárult a jégesők okozta károk mérsékléséhez – közölték az agrárkamaránál. – A környező országokat nézve látható, hogy hazánkban az ott regisztráltakhoz képest elhanyagolható mértékű jégeső okozott kárt. Olyannyira, hogy számos országban felmerült a hazánkban már 2018 óta teljes lefedettséggel működő talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer kiépítésének gondolata. A klímaváltozás miatti szélsőségek világszerte egyre gyakrabban jelentkeznek – mint például aszály, felhőszakadás, villámárvíz, hatalmas jégdarabok – a jövőben mindenütt fokozott alkalmazkodásra van szükség ehhez, aminek egyik fontos eleme a jégkármérséklő rendszer.

Több tízmillárd forint kárt előztek meg

A NAK-nál hangsúlyozták, az ország 986 pontjáról – 219 automata és 767 manuális talajgenerátor segítségével – ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több tízmilliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket ingatlanokat és ingóságokat is véd. A NAK által kiépített rendszernek az idei a hatodik üzemelési éve volt, működtetéséhez az Agrárminisztérium a Kárenyhítési Alapból évi legfeljebb 1,8 milliárd forintot biztosít. Számítások szerint a rendszerre fordított minden 1 forint mintegy 33 forint termelési értéket óv meg, éves szinten ez 50 milliárd forint megmentett termelési értéket jelent. Hazánkban idén alapvetően egy-egy durvább szupercella (amely ellen sehol a világon nincs védekezési mód) jellemzően csak egy-egy szűkebb területen okozott nagyobb károkat.  A védekezés révén általánosságban elért eredmények beszédesek: például 2022-ben a gazdálkodók csak 28 400 hektárra jelentettek be jégkárt, míg 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos rendszer, jóval több mint kétszer ekkora területre, 72 ezer hektárra.

A 2023. évi védekezési időszakban 30 ezer 678 hektárra jelentettek jégkárt, ami az előző rendkívül aszályos évben bejelentett területhez képest 8 százalékos növekedést jelent. A talajgenerátorokat 2023-ban – az április 15-e és szeptember 30-a közötti védekezési szezonban – 96 napon kellett, összesen 176 ezer 639 üzemórára bekapcsolni.

A felhőkbe jut az ezüst-jodid

A NAK-nál közölték, a generátorok ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el, ami feláramlással a felhőkbe jut, ott csökkentve a kialakuló jégszemcsék méretét. A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le. Az év hátralévő részében a rendszer karbantartási munkálatait végzik el, felkészítve azt a következő, 2024 tavaszán induló védekezési szezonra.