A meleg nyár csak súlyosbította az aszályhelyzetet

A június, a július és az október rendkívül csapadékszegény volt, és az átlagoshoz képest összesen 187 milliméterrel kevesebb hullott, ugyanekkora volt a hiány az előző évben – 2020. november 1. és 2021. október 31. között – is. Jelezte: a csapadék eloszlása sem volt egyenletes. Az országhatár közelében több hullott, a legjelentősebb probléma Szarvas és Szeghalom térségében mutatkozott. A folyókon szinte nem érkezett víz, a Hármas-Körös visszafelé folyt. Közben komoly vízkivételek voltak, hússzor annyi vizet szolgáltattak ki, mint amennyit a belvíz elleni védekezés során kiemeltek.

Úgy véli, szükséges támogatni az öntözésfejlesztést. Most arra pályáznak, hogy megnézzék, a Maros vizét miként lehetne a térségbe hozni. A Tisza vizét a Keleti- és a Nyugati-főcsatornán keresztül ide képesek hozni. Szerinte szükség lenne Csongrádnál és a Hármas-Körösön is vízlépcsőre. Több öntözésfejlesztési tervvel rendelkeznek. Az egyik Mezőberény térségét, a másik Gyomaendrőd környékét, a harmadik pedig a Holt-Sebes-Körös vonalát érintené, a beruházások több milliárd forintba kerülnének.

Varga Gusztáv, a területfejlesztési bizottság elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az igazgatósághoz tartozó 66-ból csak 16 település rendelkezik vízkárelhárítási tervvel. Szabó János igazgató elmondta, kormányrendelet tartalmazza ezt a kötelezettséget, de nem kap a település büntetést, ha nincs ilyen dokumentuma. Annak hiánya egyrészt azért probléma, mert nem tudnak vis maior támogatásra pályázni az érintett települések, másrészt azért, mert gond esetén nehézkessé válhat a beavatkozás.

Zalai Mihály, a megyei közgyűlés elnöke kiemelte: fontos látni, hogy milyen, a térségbe érkező vizekkel számolhatnak, hogy kielégíthessék a mezőgazdaság és a turizmus igényeit. Úgy véli, az öntözési rendszerek fejlesztése nem kerülhet le napirendről. Békés megye vizekben gazdag terület, ezt az adottságot pedig ki kell használni.