2022.01.26. 19:30
A változásoknak köszönhetően sokan adóznak kedvezőbben
Az idei esztendő legfontosabb adóváltozásairól beszélgettünk dr. Kovács Tamással, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Békés megyei igazgatójával, aki hangsúlyozta: az adók mértékének csökkentése egy évek óta fennálló tendencia; csökkent az adónemek száma és mértéke is az utóbbi években, mindemellett a jogszerűen adózók száma is folyamatosan nőtt. Elmondása szerint a munkát terhelő adók helyett az állam a fogyasztást terhelő adókra helyezte a hangsúlyt, ösztönözve ezzel a szabályszerű foglalkoztatást. Ezért is valósulhat meg évről évre, hogy az adóbevételek növekedése a gazdasági növekedést meghaladó mértékben nő.
A családoknak nagy segítséget jelent, hogy visszakapják a tavalyi évben szerzett jövedelmük után befizetett szja-t /Fotó: Shutterstock/
Fotó: Shutterstock
– Melyek a főbb adóváltozások 2022-ben?
– 2022. január 1-jével a minimálbér bruttó 167 ezer 400 forintról 200 ezer forintra, míg a garantált bérminimum bruttó 219 ezer forintról 260 ezer forintra emelkedett, emellett számos adócsökkentés is érvénybe lépett, amelyek kedvező hatásai a lakosságot és a vállalkozásokat is érintik. A magánszemélyekre vonatkozó legfőbb adóváltozások a személyi jövedelemadóval kapcsolatosak, amelyek közül sokakat érint a családi adó-visszatérítés. Idén minden gyermeket nevelő szülő, illetve azok, akik családi kedvezményre jogosultak, visszakapják a 2021. évben megszerzett jövedelmük után befizetett személyi jövedelemadójukat, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) kétharmadát, a kata negyedét, legfeljebb 809 ezer forint összeghatárig.
– Ez automatikus, vagy van valami teendője a jogosultaknak?
– A jogosultak az adó-visszatérítés összegéhez háromféleképpen juthatnak hozzá: 2022. február 15-ig automatikusan érkezik a visszatérítés azoknak, akiknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ismeri a családi pótlék folyósítása szerinti bankszámlaszámát vagy postacímét, és tőlük év közben levonták az szja-t, az ekhót, vagy befizették a katát. 2022. február 15-ig azok is megkapják a visszatérítést, akiknek a kiutaláshoz szükséges adatait a NAV nem ismeri, de 2021. december 31-ig benyújtották a VISSZADO-nyilatkozatot. Illetve az szja-bevallásban kérhetik az adó-visszatérítést azok, akik határidőben nem nyilatkoztak, valamint azok a szülők, akik egyéni vállalkozói, őstermelői, vagy egyéb önálló tevékenységből származó jövedelmet szereztek, és az összevont adóalapba tartozó jövedelmük után maguk fizetik az szja-t. Az adóbevallási tervezet adatai várhatóan 2022. március 1
5-e után lesznek elérhetők, azonban aki ezt nem szeretné megvárni, annak lehetősége van önállóan elkészíteni az adóbevallást, de legkorábban 2022. március 1-től kaphatja meg a visszatérítést.
– Hányan küldtek be nyilatkozatot az adó-visszatérítéshez Békés megyében?
– December 31-ig a Békés Megyei Adó- és Vámigazgatósághoz összesen 23 ezer 683 VISSZADO-nyilatkozat érkezett elektronikusan, postán, illetve személyesen. A nyilatkozók háromnegyede elektronikusan küldte be nyilatkozatát, tehát a NAV honlapján elérhető Online Nyomtatványkitöltő Program (ONYA) segítségével, illetve ügyfélkapun keresztül. Fontos, hogy a családi adó-visszatérítés mindenkinek jár, aki arra jogosult, még akkor is, ha nem kérte annak kiutalását a tavalyi esztendő végéig.
– Kik jogosultak az adó-vissza- térítésre?
– Az adó-visszatérítést a családi kedvezményre való jogosultság alapozza meg. Mindenkinek jár az adó-visszatérítés, aki 2021 bármely napján, tehát akár csak egy napig jogosult volt családi kedvezményre. Családi kedvezményre pedig az jogosult, aki szülőként családi pótlékra jogosult, ideértve a családi pótlékra nem jogosult házastársát is; a várandós nő a várandósság 91. napjától és a házastársa; a családi pótlékra saját jogán jogosult személy, vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója (de közülük csak egyetlen személy); és a rokkantsági járadékban részesülő, vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója (de közülük csak egyetlen személy). Az esetek többségében tehát a családi pótlékra való jogosultság alapozza meg a családi kedvezményre való jogosultságot, és így az adó-visszatérítésre való jogosultságot. A családi pótlékra való jogosultság megállapítása nem tartozik a NAV hatáskörébe, így azok, akik bizonytalanok abban, hogy jogosultak-e családi pótlékra, a családi pótlékot folyósító szervtől tudnak tájékozódni.
– A négy vagy több gyermeket nevelő anyák adófizetése hogyan alakul?
– A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére jogosult édesanyáknak nem kell évente új adóelőleg-nyilatkozatot tenniük, ha korábban már megtették annál a munkáltatónál, ahol jelenleg is dolgoznak. Fontos változás, hogy ezen kedvezmény érvényesítése szempontjából a fogyatékossága miatt bentlakásos szociális intézményben élő gyermeket is figyelembe lehet venni, ha az anya szülői joga fennáll és tartja a kapcsolatot gyermekével.
– Az adórendszer széles körben támogatja a gyermeket nevelő családok mellett a fiatalokat is. Ebben van valami változás?
– 2022-ben a 25 év alatti fiatalok az átlagkereset mértékéig mentesülnek a 15 százalékos személyi jövedelemadó megfizetése alól. Fontos, hogy nem adómentességről van szó, hanem adóalapot csökkentő kedvezményről. Az igénybevétel összegszerű felső korlátja a 2021. július havi átlagkereset, amely 433 ezer 700 forint, tehát a fiatal havonta legfeljebb 65 ezer 55 forinttal juthat magasabb jövedelemhez. Első alkalommal az idén januárban megszerzett jövedelemre vehető igénybe, utoljára pedig abban a hónapban, amelyben a fiatal a 25. életévét betölti. A fiatalnak nem kell nyilatkoznia, a kedvezményt a munkáltatónak, kifizetőnek automatikusan érvényesítenie kell. Kizárólag akkor kell nyilatkoznia a fiatalnak, ha nem szeretné, hogy a munkáltató figyelembe vegye ezt a kedvezményt az adóelőleg levonásánál, ami jellemzően akkor fordulhat elő, ha az illető egyszerre több munkahellyel is rendelkezik.
– A világban a digitalizáció nagyon felgyorsult, így van ez a pénzügyi szektorban is. Mi a helyzet az alternatív fizetési eszközökkel, például a kriptovalutákkal?
– A kriptodevizával kereskedő magánszemélyeket érintő kedvező változás, hogy ezen tevékenységből származó jövedelmük külön adózó jövedelemnek minősül, így kizárólag 15 százalékos személyijövedelemadó-fizetési kötelezettségük keletkezik. Ezt a szabályt a 2021-es adóévre is alkalmazhatja a magánszemély. Lényeges, hogy adóköteles ügylet csak akkor keletkezik, ha a kriptoeszköz kikerül a kriptovilágból. A kriptoeszköz kriptoeszközre váltása adómentes. – 2021 óta a gépjárműadó beszedése is az adóhivatalhoz tartozik, van változás ezen területen? – 2022-től a gépjárműadót kerekítés nélkül, forintra pontosan kell megfizetni, az első részletet 2022. március 15-ig, a második részletet pedig 2022. szeptember 15-ig.
– Mi az, ami még érintheti az embereket, és fontos változás?
– Fontos információ azon magánszemélyeknek, akik saját maguk után fizetik az egészségügyi szolgáltatási járulékot, hogy annak mértéke 2022-re havi 8400 forintra emelkedett.
A vállalkozásoknak ezt kell tudniuk
Dr. Kovács Tamás a vállalkozásokat és vállalkozókat érintő változások közül kiemelte, hogy 2022. január 1-jén megszűnt a bérjövedelmek után fizetendő, 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás, emellett pedig a szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke 2,5 százalékkal csökkent, vagyis 13 százalékra mérséklődött. Szintén 13 százalékra mérséklődött az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) is.
A kisvállalati adó (kiva) kulcsa pedig 10 százalékra csökkent. Az egyéni vállalkozókat érintő kedvező hír, hogy idén teljesen megújult az átalányadó, ugyanis emelkedett a választásra jogosító bevételi értékhatár, és változtak az alkalmazható átalányköltség-kulcsok. 2022-re az egyéni vállalkozó akkor választhatja az átalányadózást, ha a 2021. évi bevétele nem haladta meg a 20 millió 88 ezer forintot, és a 2022. évi bevétele várhatóan nem fogja meghaladni a 24 millió forintot.
Kizárólag kiskereskedelmi tevékenység esetében az értékhatár 100 millió 440 ezer forint, illetve 120 millió forint. A jövedelem megállapítása során alkalmazható átalányköltség-kulcsok száma háromra csökkent, 40 százalékos, 80 százalékos, illetve 90 százalékos költséghányad levonásával állapíthatják meg jövedelmüket az egyéni vállalkozók. Életbe lépett az adómentesség is: az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része adómentes, ez havi 200 ezer forintos minimálbérrel számolva 1 millió 200 ezer forintos jövedelmet jelent. Például 40 százalékos költségátalánnyal számolva ez azt jelenti, hogy kétmillió forintos bevételig az átalányadózónak nem kell személyi jövedelemadót fizetnie.