agrárium

2020.10.09. 13:58

Megyei mintaprojekteket kutat és fog össze a szakember

Brlázs Róbert, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) Békés megyei területi felelőse napi rendszerességgel járja a térséget. Azért is, hogy betekintsen az agráriumot, a feldolgozó- és élelmiszeripart érintő mintaprojektek megvalósulásába, összegyűjtse a megyei a jó példákat, tájékoztasson például a Vidékfejlesztési Program további pályázatairól, lehetőségeiről.

Nyemcsok László

Brlázs Róbert kiemelte, hogy egy már majdnem a múlt feledésébe veszett ősi sütemény, a csíramálé újrateremtése vált egy orosházi vállalkozás alapjává. A kezdeményező, Tóth Bálint, szüleitől olyan örökséget kapott, melyben fontos a család, a múlt, a hagyomány tisztelete, az érték megőrzése. Sokat járt külföldre, és az utazásai során azzal szembesült, mennyire tisztelik a múltjukat, és mennyire őrzik hagyományaikat más országok népei. Valószínűleg ezeket is látnia kellett ahhoz, hogy megértse, megtalálja, amit keres. És nem messzi vidéken, hanem szülőföldjén, Orosházán, egy helyi dologban. A csíramálé történetét viszont nehéz volt feltárni, mert a szegények eledeleként tartották számon. Így receptje szájról-szájra vándorolt, és emiatt alig akadt róla fellelhető, írott forrás.

Tóth Bálint elmondta, a csíramáléval és receptjével Bikádiné Marika néni ismertette meg, akinek örökölt receptje alapján készül a mai napig az orosházi, csodálatos ízű, ropogós szélű finomság. A találkozásból 18 éve megszületett csíramálé-üzemben a mai napig gyártják ezt az édességet.

Pár éve, a Nemzeti Vágtán az orosházi értékek között szerepelt a csíramálé. A képen Tóth Bálint és családja.

Bálint viszont a gyártásnál magasztosabb célt is kitűzött maga elé. Mégpedig azt, hogy az orosházi búzacsíramálé olyan hírnévre tegyen szert, amiről mindenkinek a kellemes íz, az egészség jut eszébe, és viharsarki különlegességként az őt megillető helyre kerüljön. Sikerrel járt, és ma már az üzem nem kuriózumként gyártja a csíramálét, hanem közkedvelt desszertként.

Ha már Orosháza, Brlázs Róbertre nagy hatást gyakorolt a Majsai Kertészet felfutása is. Az MNVH Békés megyei területi felelőse kiemelte, a Majsai család a térség egyik meghatározó kertészetét üzemelteti. Az elmúlt három év nyertes pályázatai kapcsán a cég termesztési felülete megduplázódott, valamint a legmodernebb üvegházas technológiákat sikerült megvalósítaniuk. Ezáltal a legjobb körülményeket biztosítják a dolgozóknak, valamint a növényeknek. Egy 1600 négyzetméteres csomagolóüzem is szerves része a vállalkozásnak, itt egész évben optimális klimatikus viszonyok között végzik a csomagolást.

– Fejlődésükben a Vidékfejlesztési Program nyitotta meg a lehetőséget, hogy új fajtákat tudjanak a piacokra eljuttatni – ecsetelte Brlázs Róbert. – A fejlesztés első lépéseként hat méter magas, új acélvázas üvegház készült, majd egy teljesen automatizált csomagolósorral gyarapodtak. A második lépcsőben két darab 2,5 hektáros modern üvegház épült. A beruházásnak köszönhetően jelenleg 12 hektáron történik a fűtött termesztés. Ezek az üvegházak a legkorszerűbb technológiával felszereltek, és maximálisan kielégítik a paradicsomtermesztés minden igényét. Emellett új növényként a kígyóuborka is helyet kap a modern üvegházban.

Kokavecz Adrienn (képünkön) és Viczián Ádám többféle terméket is készít

A Majsai Kert Kft. jelenleg 130 embernek ad munkát. A technológiára jellemző a kézi munkaerő igénye, és a növények nevelésében való szakértelem. A fejlesztéseknek köszönhetően dolgozóik nehéz fizikai munkát nem végeznek. A házakat elektromos behordórendszerrel látták el, így csupán a paradicsom rekeszbe történő szedése a fizikai megterhelés. A behordórendszer a gépsorhoz eljuttatott árut méri, csomagolja, raklapra helyezi és bepántolja. Házaikban nyáron nincs 40 fokos hőség, ugyanis a magas légtérnek köszönhetően a növény a saját klimatikus körülményeit az intenzív párologtatással lehűti 32 fokra.

Csilit termelnek Gádoroson

Brlázs Róbertre nagy hatást gyakorolt a gádorosi Kokavecz Adriennek és párjának, Viczián Ádámnak a tevékenysége. 2015-ben kezdték néhány tő palántával a csili termesztését.– Az óvatos kezdést komoly fejlődés követte, 2017-ben pedig már 12 termékükkel léptek ki a csilipiacra – hangsúlyozta a MNVH területi felelőse. – A következő évben gyümölcsös kategóriában elsők lettek a HunHot országos csiliversenyen, 2019-ben pedig csilis savanyúságok kategóriában gyűjtötték be a második helyezést. Az idei év fejlesztéssel kezdődött, egy komoly, automatizált fóliát sikerült felépíteniük. A piac egy kicsit alábbhagyott a koronavírusjárvány miatt, de Adriennék nem keseredtek el, folytatják a munkát. Szabadföldbe jalapenót és püspöksüveget ültettek savanyúságnak, a fóliába kerültek a szószok alapanyagai – reaper-, 7 pot- és morugafajták. A pár további terveket szövöget a fejlesztések irányára, ami elsődlegesen új termékek megalkotására, illetve a meglévő termékek minél szélesebb körben való megismertetésére irányul.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!