Kisebb Békésben a hagymatermés, emiatt jobb az ára

Dr. Kulcsár László, a NAK megyei elnöke hangsúlyozta, 2017 tavaszán – termelői felvetéseket támogatva – a kamara hagymamunkacsoportot hozott létre, amely működésével az ágazat versenyképességének növelését célozza. A munkacsoport hiánypótló szerepet tölt be a magyar hagyma népszerűsítésében, a termelés hatékonyabbá tételében.

Alapvető cél, hogy amely időszakokban van hazai árú a piacon, akkor azt forgalmazzák a kereskedők. Ehhez természetesen a fogyasztókat is meg kell győzni arról, hogy választásukkal a magyar termelőket segítik.

– A NAK a szakmai segítségnyújtás mellett a hazai és külföldi piaci információk gazdálkodókhoz eljuttatásában, a piaci szereplők közötti kapcsolat erősítésében is támogatást nyújt, így például asztalhoz ülteti a termelőket, és a kiskereskedelmi áruházláncok képviselőit – emelte ki dr. Kulcsár László.

A termelői versenyképesség növelése érdekében a hagymamunkacsoport rendszeresen szervez fajtabemutatókat és szakmai konzultációkat. A hagymafélék tárolhatóságának fokozása és a tárolókapacitás növelése is szükséges, hogy a vöröshagyma minősége a betakarítástól 5–6 hónapon keresztül a piaci igényeknek megfelelő legyen.

Földesi István és Bondár Imre, az egyre ismertebb és elismertebb közép-békési hagyma – amely vetekszik a makóival – termesztői hangsúlyozták, 6–8 éve kezdődött el igazán a hagymatermesztés – és itt elsősorban a vöröshagymáról van szó – fejlesztése békésben. Kamuton és Muronyban 200, Dombegyházon 50, Újkígyóson 20–25, Békésen, Dobozon és Békéscsabán mintegy 20 hektáron termelnek vöröshagymát, és máshol is vannak kisebb területek.

A 300 hektár feletti hagyma az országos termesztés több, mint egyötödét teszi ki. A hagyományok és a termelési adottságok együttesen határozzák meg a termőterületek ­elhelyezkedését.

Az előrelépés magában foglalta a gépesítést, az infrastruktúra fejlesztését, és így intenzívebb hagymatermesztés folyhat megyénkben – ecsetelte Földesi István.

Egyedül a korszerű tárolásban vagyunk még hátrányban a fejlettebb nyugat-európai országokkal szemben, bár ezen a téren is próbáljuk behozni a lemaradást. Emiatt van az, hogy egy-két helyet kivéve – például a megyében Dombegyházat – januárra elfogy a magyar hagyma.

Földesi István kitért arra, tavaszi és őszi vetésű vöröshagymát termesztenek, az áttelelőt június közepétől, végétől takarítják be, a tavaszit augusztus elejétől, nagyjából addig tart ki az őszi vetésű.

Az idei extrém időjárás a hagymatermesztők munkáját is jelentősen megnehezítette, az átlagosnál kisebb lett a termés, viszont magasabb az átvételi ár, mint tavaly, és a kilónkénti 45–50 forint helyett 80–100 forint között alakul. A kisebb hozam miatt azonban várhatóan már októberben elfogy az itthon megtermelt vöröshagyma.

Földesi István elmondta, a termesztőknek gondot okoz, hogy folyamatosan vonják ki azokat a hatóanyagokat a forgalomból, melyek hatékonyak voltak a gyomirtásban, így egyre több kézi munkára van szükség.

Jelentős az import mennyisége

Ma már a vásárlók a vöröshagymát egész évben friss termékként fogyasztják, ezért jelentős az import mennyisége is. A hagymaexport nem számottevő, vöröshagymából mindössze 1–2 ezer tonna kerül külföldre, főként a környező országokba (Románia, Szerbia). Fokhagymából 600–800 tonna az export, ami jellemzően szintén a szomszédos országokba (Románia, Szlovákia) irányul. Vöröshagymából közel 20 ezer tonna az import, ami leginkább Németországból, Hollandiából, Ausztriából és Szlovákiából származik. A fokhagymabehozatal pedig elsősorban holland és német kereskedőkön keresztül érkező kínai áru, évente 1000–1400 tonna.