Ország-világ

2020.09.04. 12:30

Másfél évtizede küzdenek a kicsik életéért a gyermekmentők

Az ország négy pontján van jelen a Magyar Gyermekmentő Alapítvány, amely az Országos Mentőszolgálattal együttműködve végzi fontos tevékenységét. Gesztes Éva, a szervezet szakmai vezetője elmondta, eddigi működésük során több mint harminckétezer mentésben vettek részt, és harminchétezer laikus számára tartottak oktatást arról, hogy miként előzhetik meg a gyermekbaleseteket, illetve mit kell tenniük a mentők kiérkezéséig, ha mégis bekövetkezett a baj.

– Fennállásunk tizenöt esztendeje alatt több mint harminckétezer súlyos állapotú csecsemőt és gyermeket mentettünk az Országos Mentőszolgálattal (OMSZ) együttműködésben – mondta el a Magyar Nemzetnek adott interjúban Gesztes Éva. A Magyar Gyermekmentő Alapítvány (MGYA) szakmai igazgatója hozzátette, a szolgálatot Budapesten, Győrben, Pécsett és idényjelleggel a Balaton déli partján négy gyermekmentő-orvosi autóval végzik, amelyeket a 112-es telefonszámra beérkezett segélyhívások alapján az OMSZ irányít az adott helyszínre. Az alapítvány járművei átalakított személygépkocsik, amelyek betegszállításra nem alkalmasak, azonban van bennük egy rohamkocsinyi felszerelés és számos olyan különleges eszköz, amelyek csak a gyermekmentésben használatosak.

– Akik a felnőttek mentésében dolgoznak, azok ritkábban találkoznak súlyos állapotú gyermekbeteggel, ezért nem tudnak annyira felkészülni ezekre az esetekre, mint azok a szakorvosok, akik mindennap ilyenekkel foglalkoznak

– indokolta a gyermekmentés fontosságát az alapítvány elnöke, aki beszámolt arról is, hogy teljes személyzetük főállásban kórházi gyermekintenzív- és gyermektraumatológiai osztályokon tevékenykedik, részállásban pedig az Országos Mentőszolgálat kivonuló bajtársaként vesz részt az MGYA munkájában. A gyermekmentő-orvosi autókon a gyermekgyógyászatban jártas doktorok mellett speciális képzéssel rendelkező mentő szakápolók dolgoznak, akik egyben gépkocsivezetők is.

– Fő feladatunk, hogy stabilizáljuk a súlyos állapotú kis beteget, akit egy párhuzamosan riasztott, mentőorvos nélküli egység szállít kórházba. Ám ha kell, az is megoldható, hogy a mi orvosunk a gyermekmentő felszereléssel átül a mentőautóba, amely így rohamkocsivá válik. Ha erre nincs szükség, akkor az egység ismét riaszthatóvá válik, így a szakszemélyzet kapacitása sokkal inkább hasznosítható. További előnye ennek a mentési formának, hogy gyermekmentő-orvosi autók gyorsabban tudnak mozogni akár autópályán, akár városi forgalomban, illetve jóval költséghatékonyabb az üzemeltetésük, mint egy nagy mentőautóé – hangsúlyozta.

Gesztes Éva beszélt arról is, hogy

idén tizenharmadik éve mentenek a Balaton déli partján, ahol a sekély víz miatt a legtöbb kisgyermekes család nyaral.

Eddig Balatonlellén, a Napfénystrand és Élményfürdő mellett volt a telephelyük, és négyezer gyermeknek, csecsemőnek nyújtottak segítséget a magyar tengernél. Augusztus 31-én azonban Beneda Attila családpolitikáért felelős helyettes államtitkár, Móring József Attila (KDNP), a térség országgyűlési képviselője, illetve Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója jelenlétében letették az alapkövét egy új gyermekmentési pontnak, amely a balatonlellei mentőállomáshoz kapcsolódik, és ahol az autónak fedett beállót alakítanak ki, illetve lehetőség lesz a műszerek, eszközök elektromos töltésére, tárolására is. A tervek szerint a 2021 nyarára elkészülő 140 négyzetméteres épületben kialakítanak egy ambuláns vizsgálót is, ahol azokat a gyerekeket fogadják, akik nem szorulnak sürgősségi ellátásra, a gyermekmentő személyzet részére pedig egy színvonalas pihenőhelyiség létesül majd. A munkálatokat a magyar tulajdonú építőanyag-gyártó vállalat, a Masterplast Nyrt. támogatja.

A balatonlellei gyermekmentési pont alapkőletétele augusztus 31-én
Fotó: Fejér Megyei Hírlap

A főorvos kérdésünkre elmondta,

idén nyáron némileg kevesebb riasztást kaptak a Balatonnál, mint a korábbi években, azonban feltűnően sok volt a kéz- vagy lábtöréssel járó traumatológiai sérülés.

– A vízi balesetek száma viszont mérséklődött, és a megszokottnál jóval kevesebbszer hívtak bennünket allergiás panaszok miatt – összegezte az MGYA szakmai vezetője.

Az alapítvány ingyenes képzésén eddig több mint 37 ezren vettek részt
Fotó: Magyar Gyermekmentő Szolgálat

Gesztes Éva kiemelte, a gyermekmentés mellett feladataik közé tartozik az oktatás is.

– Jó tíz éve képzünk laikusokat, mert azt vettük észre, hogy azoknak az eseteknek, amelyekhez riasztanak bennünket, a hetvenöt százaléka megelőzhető lenne. Ezért országszerte át akarjuk adni a kisgyermekes szülőknek, nagyszülőknek, pedagógusoknak azt a tudást, hogy mi mindenre kell odafigyelniük a balesetek elkerülése érdekében.

Az életmentés szempontjából legmeghatározóbb az első 10-15 perc, amíg megérkezik a mentő, ezért meg kell tanulni, hogy miként töltsük hasznosan ezt az időt.

Szerencsére egyre többen gondolkoznak felelősségteljesen, eddig több mint harminchétezren vettek részt az ingyenes tanfolyamokon. A 4-5 órás képzéseken a résztvevők előbb elméleti oktatást kapnak, majd élethű fantombabákon gyakorolhatják például az újraélesztést vagy az idegentest-eltávolítás műfogásait – közölte a szakember, aki azt is elmondta, hogy egészségügyi szakdolgozóknak: orvosoknak, ápolóknak, mentőtiszteknek, védőnőknek is tartanak képzéseket.

Borítókép: Akcióban a Magyar Gyermekmentő Alapítvány orvosi kocsija és orvosa

Ezek is érdekelhetik