2018.12.19. 12:30
Hideg időben ég ki a legtöbb lakás
Egy hétvége alatt 60 lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat, öt ember megsérült, ketten meghaltak. És a lakástüzek időszaka még csak most kezdődik. A közhiedelemmel ellentétben nem a lángok hőhatása miatt halnak meg az emberek egy tűzben, hanem a belélegzett mérgező füst miatt.
Sóly, 2010. augusztus 16. A sólyi lakástûz oltásán dolgozik egy tûzoltó. Kiégett egy családi ház két szobája a Veszprém megyei Sólyban. A szobákban bútorok és ágynemûk égtek el, a lángok belekaptak a fából készült mennyezetbe, valamint a tetõzetbe. A lángok továbbterjedését a három gépjármûvel kivonuló veszprémi tûzoltók fékezték meg. A ház lakóját a mentõk megfigyelésre a veszprémi kórházba szállították. MTI Fotó: Nagy Lajos
Forrás: MTI Fotó
Fotó: Nagy Lajos
Hazánkban évente hat-hétezer lakástűzhöz riasztják a tűzoltókat, azaz naponta átlagosan tizenöt-húsz alkalommal. Ezek oka szinte kivétel nélkül az emberi mulasztás, és a legtöbb lakástűz napközben keletkezik, hiszen ilyenkor vagyunk a legaktívabbak otthon. Az sem véletlen tehát, hogy ez a szám ősszel és télen duplájára is emelkedhet. Télen napi átlagban két-három lakás válik lakhatatlanná lakástűz miatt, holott ezek a tüzek könnyen megelőzhetők lennének, rendszerint elfelejtett gyertya, főzéssel vagy fűtéssel kapcsolatos felelőtlenség áll a háttérben.
- Leggyakrabban a nyílt láng használata okoz tüzet a lakásban – mondta Mukics Dániel tűzoltó őrnagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője a Vasárnap Reggel című hétvégi magazin legutóbbi számában, hozzátéve: ez főként gyertyák, mécsesek használatát jelenti. – Második helyen az elektromos eszközök zárlata, illetve a hálózat túlterhelése áll, a harmadik fő ok pedig a fűtőeszközök hibáira vezethető vissza. Sütés-főzés közben is elég sűrűn előfordul, hogy más is leég, nem csak az ennivaló, és persze gyakori ok – az ötödik leggyakoribb – a dohányzás.
A szakember azt is kifejtette, a tüzek megfékezéséről az tud leggyorsabban gondoskodni, aki ott van, amikor keletkezett. Pánik helyett jobb cselekedni, de megelőzni még jobb, és nem is túl bonyolult. A legegyszerűbb, ha a gyertyát vagy mécsest tűzálló tálra tesszük, így ha leég, akkor sem gyújtja meg az asztalterítőt. A közelükben ne legyen semmilyen tárgy, amit meggyújthatnak.
Ne hagyjuk konnektorban a kisgépeket
Az elektromos zárlat elkerülhető, ha nem „okosba'” oldjuk meg ezek javítását. Lehet, hogy a szomszéd, a házmester úgy gondolja, hogy nagyon jó villanyszerelésben, de az elektromos hálózat kiépítését, átalakítását bízzuk inkább szakemberre. Az is fontos – mondta Mukics Dániel – hogy ilyen eszközt soha ne a piacon vásároljunk. Szaküzletekben, magyar nyelvű használati utasítással és garanciával rendelkező termékeket vegyünk. Sokan egész nap konnektorba dugva hagyják azokat az elektromos kisgépeket is, amelyek nem erre lettek kitalálva. A hűtőszekrényt nyilván nem kell kihúzni, de a mobiltelefon töltőjét, a hajvasalót vagy más kisgépet, amit nem használunk egész nap, még kikapcsolt állapotban se hagyjuk 24 órán át a hálózatba dugva, mert gyakori, hogy ezek zárlata vezet lakástűzhöz.
Mindegy, mivel fűtünk otthon, legyen az konvektor, kandalló, cserépkályha, kombi cirkó vagy kazán, a fűtőeszközöket évente egyszer tanácsos szakemberrel ellenőriztetni, és ha szükséges, kitisztíttatni. Sütés-főzés közben gyakori eset, hogy meggyullad az olaj, ezt tilos vízzel oltani, mert egy robbanásszerű tűzgömb alakul ki, ami meggyújtja nemcsak a konyhát, hanem az ott tartózkodókat is. Zárjuk el a tűzhelyt és fedjük le egy fedővel az edényt. És használjunk időzítőt, hogy ne felejtsünk semmit a lángon vagy a sütőben, erre a mobiltelefon is tökéletes, ami úgyis mindig kéznél van.
A dohányzás okozta tüzet legkönnyebb úgy elkerülni, ha egyáltalán nem dohányzunk az ágyban, de ha mégis, arra ügyeljünk, ne aludjunk el hamarabb, mint a cigi.
Érdemes füstérzékelőt beszerezni
Egy amerikai kutatás azt tanácsolja, hogy mindenki csukott ajtónál aludjon, mert a tűz így lassabban terjed, hiszen kevesebb levegőt kap. Erről Mukics Dániel annyit mondott, hogy valóban lassabban terjed a tűz, viszont csukott ajtónál csak később észleljük azt, később tudjuk kihívni a tűzoltókat, nagyobb lesz a tűz, nagyobb a kár, sőt a menekülésünk esélye is csökken.
– Tulajdonképpen napi két forintért megelőzhetjük, hogy leégjen az otthonunk – mondta az őrnagy. – Szerezzünk be lakásonként legalább egy füstérzékelőt, és akkor mindegy, hogy nyitva vagy csukva van-e a háló ajtaja, miközben alszunk. A füstérzékelő a tűz kialakulása elején jelez, így a kezdődő kis tüzet akár mi magunk is el tudjuk oltani a testi épségünk veszélyeztetése nélkül. Egy jó minőségű füstérzékelő tíz évig működik, és alig nyolcezer forintba kerül.
Mit tegyünk ha tüzet észlelünk a lakásban?
Borítóképünkön tűzoltó dolgozik egy lakástűz oltásán Veszprém megyében