Megérkezett a halálos vírus

Egyelőre két Bács-Kiskun megyei településen, Csátalján és Nagybaracskán azonosították az átvonuló hattyúk elhullott tetemében a H5-ös vírust. A negyven madár – többnyire hattyú és kormorán – tetemét még február 4-én találták meg. Ezek az állatok is bekerültek a madárinfluenza miatt hat hónapja szúrópróbaszerűen vizsgált tetemek közé, és kimutatták bennük a H5 vírust. Az, hogy ennek emberre is veszélyes N1 variánsról van-e szó, az EU weybridge-i laboratóriumában elvégzett vizsgálatok után derül ki, napokon belül.

Balogh László, a Bács-Kiskun Megyei Védelmi Bizottság elnöke szerdán 16 órától Nagybaracska és Csátalja háromkilométeres körzetében zárlatot, tízkilométeres körzetében pedig megfigyelési zónát rendelt el. Az intézkedés Szeremlét, Bátmonostort, Dávodot és Homorúdot is érinti. Ebből a térségből élő baromfit, tenyésztojást vagy baromfitrágyát kivinni nem lehet. Vágott baromfit is csak külön engedéllyel szállíthatnak az iparszerűen működő üzemek. A zárlat betartását a közutakon a rendőrség felügyeli. Amennyiben újabb megbetegedés nem történik, akkor a tíz kilométeres körzetben 30 napig, a három kilométeres körzetben pedig 21 napig tart a zárlat. Ebben az időszakban a Bács-Kiskun Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás folyamatosan ellenőrzi az állatállományokat. Az állattartóknak kötelességük az önkormányzatnál bejelenteni, ha baromfit tartanak. Ezenkívül azt is jelenteniük kell, ha valamelyik állat megbetegszik. Mivel a Dunaszekcső-Homorúd vonal tíz kilométeren belülre esik a veszélyeztetett területtől, Baranya ezen részén azonnali hatállyal megtiltottak mindenféle baromfiforgalmat, a háztáji baromfitartókat pedig arra kötelezték, hogy zárják be állataikat.

A kormányfő elmondta: a kór baromfira még nem terjedt át, a hatóságok célja, hogy ezt továbbra is megakadályozzák. Így jelenleg kényszervágásra sehol nincs szükség. Gyurcsány közölte: a madárinfluenza Magyarországon egyelőre nem jelent veszélyt az emberekre, arra sincs szükség, hogy a baromfitelepeken dolgozókat madárinfluenza elleni vakcinával oltsák be. A kormány még a délutáni sajtótájékoztató előtt beszámolt az ügyről az Európai Bizottságnak is – amely egyébként a maga közleményét jóval a kormány előtt adta ki a magyarországi esetről.

A kormányfő azt kérte, elhullott szárnyasokhoz senki ne nyúljon, ne tegye zacskóba, és ne próbáljon rajta segíteni. Aki ilyet tapasztal, az inkább a 189-es számot hívja azonnal, ott szakemberek várják a hívást – tette hozzá. Süth Miklós országos főállatorvos hangsúlyozta: azt próbálják elkerülni, hogy átterjedjen a betegség a háziállatokra, ezért a két faluban már elzárva kell tartani a háziszárnyasokat, lehetőleg fajonként külön-külön, ám ezt más településeken is mindenkinek ajánlják.

Vojnik Mária, az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkára a tájékoztatón közölte: bár még a közelében sincs Magyarország, ha netán mégis megjelenne hazánkban az emberről emberre veszélyes változata is a vírusnak, az unióban elsőként tudnák a lakosságot beoltatni.

Felkészült a madárvonulásra, így a madárinfluenza várható tömeges megjelenésére a Hortobágyi Nemzeti Park is. Jelenleg a hideg miatt nincs madármozgás, de a hét végére jelzett olvadással egy időben megindulhat a vonulás – mondta az MTI-nek Gyarmathy István, a park igazgatóhelyettese. A madárvonulás időszakában tízezres madárcsoportok pihenhetnek meg a Hortobágyon, főleg vadludak és vadrécék érkezhetnek. A vadkacsa különösen nagy veszélyforrás, mivel a H5N1 vírusát tünetmentesen képes hordozni. A Hortobágyi Nemzeti Park térségében folyamatos az őrszolgálat, a madárfigyelés, s amennyiben madártetemet találnak azonnal vizsgálatra szállítják. Akárcsak tavaly, az idén is folyamatosan gyűjtik a madarak ürülékmintáit, s vizsgálják, tartalmaznak-e valamilyen kórokozót.

Várható volt, hogy a madárinfluenza megjelenik Magyarországon, tulajdonképpen az a meglepő, hogy csak most ért ide – nyilatkozta lapunknak Takács László, a Baromfi Terméktanács igazgatója. Ugyanakkor hangsúlyozta: ma Magyarországon nagyobb veszélyt jelent az emberekre egy olyan állatbetegség, mint a veszettség. Nincs is a lakosságnak semmi teendője most, legfeljebb annyi, hogy kerüljék a vadmadarakat, és mindig csak hatósági állatorvos által ellenőrzött baromfit vegyenek. A magyar baromfihús garantáltan biztonságos – tette hozzá Takács László, kiemelve: a madárinfluenza egy állatbetegség. A madárinfluenza hazai megjelenése semmilyen veszélyt nem jelent a lakosságra, és a hazai tenyésztett baromfiállományra sem.

Emberre továbbra sem veszélyesek a madarak – hangsúlyozta lapunknak Steiner Attila, a Vadvédelmi Világalap (WWF) programvezetője is –, a fertőzéshez nem elég, hogy az ember a közelébe megy egy olyan szárnyasnak, amely H5N1-es vírussal fertőzött. A szakértő azonban kiemeli: a veszély akkor áll fenn, ha a vírus átterjed nagyüzemi csirkefarmokra, ahol akár több százezer baromfit tartanak.

Az évnek ebben az időszakában Magyarországon nincs madárvonulás – mondta Steiner Attila. Az Afrikában telelő vadrécék és vadludak március elején indulnak el Magyarország felé, de a fekete kontinens közepéig – ahol pusztít a madárinfluenza-vírus – sosem repülnek le. Fecskék, gólyák és más énekesmadarak pedig egyáltalán nem kerülnek kapcsolatba a kórokozóval. A Kárpát-medencében telelő hattyúk, szürkegémek, kormoránok és sirályok azonban ötven-száz kilométeres mozgásokat a téli időszakban is végezhetnek, olyan tavakat keresve, amelyek nincsenek befagyva. Ezek a vadmadarak Szlovákiából vagy Ausztriából átrepülhetnek magyar területekre is. Az állatorvos szerint kérdéses: miért éppen most fertőződtek meg a vadmadarak, miközben már 3-4 hónapja a régióban tartózkodnak és ez idő alatt nem találkozhattak más madárfajokkal?

A baromfitenyésztők ingyen megkapják a hagyományos humán influenzavírus elleni oltóanyagot, így megakadályozható, hogy szervezetükben fejlődjön ki a madárinfluenza emberről emberre is terjedni képes mutációja, amely világjárványt okozhat – mondta Ritoók Emese. Hozzátette: 11 fertőzött hattyú- és 40 kormorántetem még nem jelent veszélyt az emberre, a fertőzés veszélye ugyanis igen csekély. Ehhez ugyanis a madárürülékét vagy annak porát kell belélegezni, ami közvetlen kapcsolatot feltételez a madarakkal.

Madártetemek Esztergom belső csatornája

Hirtelen riasztó és visszataszító hellyé változott Esztergom belső csatornája, a Kis-Duna. Ez az egyik legfontosabb téli madáretetőhely. Hattyúk, vadkacsák, ritkábban az erre tévedő dunai sirályok közé repülnek az elszáradt kenyérdarabok. De meddig? A kedd esti, szerda délelőtti események híre villámgyorsan terjed. Kedden a tűzoltók segítségét kérték ahhoz, hogy elhullott hattyúkat halásszanak le valahogyan a belvárosi templom előtti szakasz vékony jégtábláiról. „Meglep a hirtelen hatalmasra nőtt szám: mi szerdán, kedden este csak két elhullott állat kiemelésében segédkeztünk” – mondja lapunknak, szerda reggel Kövecs István tűzoltó alezredes.

Reggel nyolc óra után ötven-száz méterenként figyelik a vizet a közterületfelügyelők. Közben híre jön, hogy a Kis-Dunán már dolgoznak a gyepmesterek. Egy állóhajó mellett, a vékony jégen hátára fordult, mocskos tollú madár. „Szerdán már itt vergődött, este; nézni is rossz volt. Mára felkerült a jégre, elpusztult. Zsákba tesszük és beszállítjuk” – halljuk az egyik felügyelőtől. Szakemberek szerint legkevesebb két nap szükséges ahhoz, hogy valamit megállapítsanak laboratóriumban az elhullás okáról.

A baromfitenyésztők ingyen megkapják a hagyományos humán influenzavírus elleni oltóanyagot, így megakadályozható, hogy szervezetükben fejlődjön ki a madárinfluenza emberről emberre is terjedni képes mutációja, amely világjárványt okozhat – mondta Ritoók Emese. Hozzátette: 11 fertőzött hattyú- és 40 kormorántetem még nem jelent veszélyt az emberre, a fertőzés veszélye ugyanis igen csekély. Ehhez ugyanis a madárürülékét vagy annak porát kell belélegezni, ami közvetlen kapcsolatot feltételez a madarakkal. Madártetemek Esztergom belső csatornája Hirtelen riasztó és visszataszító hellyé változott Esztergom belső csatornája, a Kis-Duna. Ez az egyik legfontosabb téli madáretetőhely. Hattyúk, vadkacsák, ritkábban az erre tévedő dunai sirályok közé repülnek az elszáradt kenyérdarabok. De meddig? A kedd esti, szerda délelőtti események híre villámgyorsan terjed. Kedden a tűzoltók segítségét kérték ahhoz, hogy elhullott hattyúkat halásszanak le valahogyan a belvárosi templom előtti szakasz vékony jégtábláiról. „Meglep a hirtelen hatalmasra nőtt szám: mi szerdán, kedden este csak két elhullott állat kiemelésében segédkeztünk” – mondja lapunknak, szerda reggel Kövecs István tűzoltó alezredes.

Reggel nyolc óra után ötven-száz méterenként figyelik a vizet a közterületfelügyelők. Közben híre jön, hogy a Kis-Dunán már dolgoznak a gyepmesterek. Egy állóhajó mellett, a vékony jégen hátára fordult, mocskos tollú madár. „Szerdán már itt vergődött, este; nézni is rossz volt. Mára felkerült a jégre, elpusztult. Zsákba tesszük és beszállítjuk” – halljuk az egyik felügyelőtől. Szakemberek szerint legkevesebb két nap szükséges ahhoz, hogy valamit megállapítsanak laboratóriumban az elhullás okáról. Mitől nem kell tartanunk? A boltok, piacok baromfiárui teljesen biztonságosak.

A baromfihús főzve vagy sütve fogyasztható.

A H5N1 vírus emberről emberre nem terjed.

Mire ügyeljünk?

Ne nyúljunk madártetemhez, vadmadarakhoz!

Ha tetemet találunk, hívjuk a 189-as zöld számot! -->