Már a kezdeteknél ott voltak a Békés megyeiek az olimpián

Címkék#olimpia #verseny #sport #múltidéző

Ismét olimpiára készül a világ. Csak remélhetjük, hogy a vírushelyzet végre lehetővé teszi, hogy újra összegyűljenek és megmérettessenek a legnagyszerűbb sportolók. Az eddigi 31 nyári olimpián több tízezernyi kiválóság veselkedett neki, hogy elnyerje az olimpiai aranyérmet, hogy dicsőséget szerezzen hazájának, hogy megmutassa képességeit a világnak. A résztvevők – és gyakran dicsőséget szerzők – között szép szám ban voltak Békés megyei kötődésűek is. Sorozatunkban arra vállalkoztunk, hogy olimpiáról olimpiára számba vegyük őket. A feltüntetett adatok a kutatások jelenlegi állását tükrözik.

Szigeti Csaba

I. Nyári Olimpiai Játékok: 1896, Athén

Az ókori olimpiák előtt tisztelegve az első játékokat Görögországban rendezték. S bár nem konkrétan az athéni játékokhoz, ellenben általában az olimpiai eszméhez kapcsolódó tény, hogy

az újkori olimpiai játékok „atyja”, Pierre de Coubertin személyes jó barátja volt a Békés megyei Pusztaszentetornyán született Justh Zsigmondnak.

Az előkelő nemesi családból származó író, Justh, gyakori vendég volt Párizsban, ahol a kor legkiválóbb művészeivel, legnépszerűbb társasági személyiségeivel, befolyásos politikusaival, arisztokratáival találkozott. A párizsi szalonokban ismerkedett meg Coubertin báróval is. Kölcsönösen nagyrabecsülték egymást: leveleztek, rendszeresen találkoztak. A feljegyzések szerint 1892 telén Cannes-ban is, amikor Coubertin már „túl volt” a sporttörténelem szempontjából sorsdöntő, az ókori olimpiai játékok feltámasztását kezdeményező felhívásán… Sajnos Justh Zsigmond ekkor már nagyon beteg volt, 1894-ben (éppen Cannes-ban) meg is halt.

Justh Zsigmond korábban járt Görögországban, rajongott a görög kultúráért, jól ismerte Pierre de Coubertin terveit. Nem kétséges, hogy a francia fontos szerepet szánt volna neki az olimpiai eszme magyarországi elterjesztésében…

II. Nyári Olimpiai Játékok: 1900, Párizs és III. Nyári Olimpiai Játékok: 1904, St. Louis

Békés megyéhez kapcsolódó adatra a kutatások során ezeken az olimpiákon nem akadtunk.

IV. Nyári Olimpiai Játékok: 1908, London

Bár nem tartozik a „rendes” olimpiák közé, ám az 1906-os, úgynevezett soron kívüli olimpiára a jelentősége és komoly Békés megyei érintettsége miatt érdemes visszaemlékezni néhány mondatban.

A párizsi és különösen a St. Louis-i játékokon – a világkiállítások árnyékában – a sport, az olimpiai eszme közel sem kapta meg azt a figyelmet és megbecsülést, mint érdemelt volna. Elveszni látszottak a coubertin-i álmok. Ma már elfogadott tény, hogy az első játékok tízéves évfordulója kapcsán rendezett „köztes olimpia” valójában megmentette a játékokat. A görögök nagyszabású versenysorozatot rendeztek Athénban. A viadal szervezettségében, hangulatában és a résztvevők számát tekintve végre újra méltó volt az olimpiához. Mi, Békés megyeiek pedig csak sajnálhatjuk, hogy az 1906-os esemény nem kerül(het) a hivatalos olimpiák közé, hiszen Athénban igen komoly sikereket értek el sportolóink.

A Kétegyházán született és az I. világháborúban a békéscsabai 101-esek között harcoló atléta, Mudin István a hellén pentatlonban (antik öttusa) a második helyet szerezte meg úgy, hogy két számban is a legjobb tudott lenni.

Bronzérmet kizárólag olyan sportemberek nyertek Athénban, akik Békés megyei kötődésűek. Mudin a hellén diszkoszvetésben állhatott fel a dobogó harmadik fokára. A Kovácsházi pusztákon (ma Mezőkovácsháza) született Holubán Ferenc, valamint a szarvasi kötődésű dr. Tóth Péter kötöttfogású birkózásban, illetve kardvívásban végzett harmadikként.

De akkor most London! A Békés megyei olimpiatörténet szempontjából ugyancsak rendkívül fontos helyszín. A modern sportok hazájának fővárosában rendeztek először hivatalos nyitóünnepséget, először vonultak fel a csapatok a nemzeti lobogójuk alatt. A magyar olimpiatörténet legelső zászlóvivője a korszak egyik legnagyszerűbb atlétája, a soron kívüli olimpia kapcsán már említett Mudin István volt. Mudin – a világ számára egyértelművé téve, hogy Magyarország a Monarchián belül is önálló nemzet – a magyar koronás-címeres zászlóval (s – kiváltva Ferenc József nemtetszését – még véletlenül sem az elvárt Habsburg-, avagy Monarchia-lobogóval) vonult el az angol uralkodói páholy előtt.

Mudin István mellett, a másik megyei vonatkozású, s ugyancsak atlétikában induló londoni résztvevő Mudin Imre, István öccse volt. Mindketten Kétegyházán születtek, s az első világháborúban békéscsabai alakulatban szolgáltak. Kevésbé ismert tény, hogy míg István a magyar lobogót vitte, addig öccse a „Hungary” feliratú táblát tartotta a magasba a megnyitóceremónián.

Londonban született meg az első Békés megyéhez köthető olimpiai bajnoki cím is, s ez dr. Tóth Péter nevéhez fűződik.

A kiváló vívó családi kapcsolatai révén erősen kötődött Szarvashoz, édesanyja a településen született és nőtt fel. Tóth Péter gyakran nyaralt a szarvasi rokonoknál, sőt a helyi sportegyesület (Szarvasi Vívóegylet) edzéseit is látogatta. 1951-ben Rákosiék kitelepítették Budapestről. Kamutra került, majd pedig Békésre. (Ám a vívótársadalom összefogott az érdekében – s mint „az 1952-es olimpiai felkészülésében nélkülözhetetlen szakember” – alig több mint fél év után visszaköltözhetett a fővárosba.) Tóth Péter Londonban a kardcsapat tagjaként állhatott a dobogó legfelső fokára. Három olimpián szerepelt, kard és tőrvívásban egyaránt kimagaslóan teljesített. Az első és az utolsó magyar bajnoki címe között 27 év telt el. A Nemzetközi Vívó Szövetség alapító tagja volt (1913).

Ugyancsak az utazócsapatnak lehetett a tagja a Tótkomlóson született egykori válogatott labdarúgó, Holits Ödön. A feljegyzések szerint ő volt az első magyar kapus, aki vetődve védett. Futballkarrierje közben olykor „átruccant” az atlétákhoz. Ruganyosságát kihasználva a távolugrók között teljesített kimagaslóan. Londonban is e számban indult, a 14. helyen végzett. Holits a focival sohasem szakított, s az 1924-es párizsi olimpián a magyar válogatott edzőjeként vehetett részt, később pedig egy mérkőzés erejéig a nemzeti tizenegy szövetségi kapitánya is volt.

V. Nyári Olimpiai Játékok: 1912, Stockholm

A stockholmi résztvevők között ott találjuk az első olyan olimpiai szereplőt, aki Békéscsabán született, a birkózó Szoszky Andrást. A magyar csapat tagja volt az előző játékok kapcsán már említett Mudin Imre. (Érdekességképpen megemlíthető: nagy harc volt az atléták és a tornászok között, ki vigye a megnyitón a magyar lobogót. Az atléták jelöltje az ifjabbik Mudin volt. Ám a tornászlobbi erősebbnek bizonyult, s végül Rittich Jenőt érte a nagy tisztesség.)

A Békés megyei kötődésűek sorában ismét megtalálhatjuk dr. Tóth Pétert – aki korántsem mellesleg a kardcsapattal ismételten aranyérmes lett!

Schlosser Imre, minden idők egyik legnagyszerűbb magyar labdarúgója, 1949-ben, fél éven át (januártól júliusig) volt az Orosházi MTK labdarúgócsapatának edzője, 60 évesen még mérkőzést is játszott az NB II.-es együttesben, igaz, felkészülési meccs volt. „Slózi” 13-szor nyert magyar bajnoki címet a Ferencváros és az MTK színeiben, hétszer volt gólkirály, a magyar válogatottban 21 éven át szerepelt – mindezzel abszolút magyar csúcstartó. Schlosser a nemzeti válogatottal az 5. helyen végzett Stockholmban, miután a vigaszdíjért kiírt döntő mérkőzésen a magyarok 3–0-ra legyőzték az „ősi ellenséget”, az osztrákokat. Több volt ez, mint egyszerű győzelem…

Schlosser Imre (jobbra) a 100. Magyarország–Ausztria válogatott labdarúgó-mérkőzésen a Népstadionban /Fotó: Bojár Sándor/MTI/

Csejthei Jelenffy-Tóth Zoltán sportlövész a magyar királyi honvéd Ludovika Akadémia befejezése után 1895 és 1898 között többek között Gyulán folytatott katonai szolgálatot.

VI. Nyári Olimpiai Játékok: 1916, Berlin

Az első világháború miatt elmaradt.

VII. Nyári Olimpiai Játékok: 1920, Antwerpen

Bár a világháborút követő játékokat megrendezték, a magyarokat, mint vesztes államot, nem hívták meg a rendezők.

Békés megyei vonatkozású eredmények Stockholmban (1912)
JELENFFY-TÓTH ZOLTÁN (sportlövészet): 52. helyezett revolver és pisztoly, 50 m versenyszámban, 348 körrel; 69. helyezett hadipuska, összetett egyéni, 300 m versenyszámban 718 (187+241+290) körrel; 78. helyezett hadipuska, 600 m versenyszámban, 54 körrel; 87. helyezett hadipuska, 300 m versenyszámban, 48 (33+15) körrel.
MUDIN IMRE (atlétika): 6. helyezett súlylökésben (12,81 m).
SZOSZKY ANDRÁS (birkózás, kötöttfogás): 24. helyezett (12-es holtversenyben), a 2. fordulóban kiesett pehelysúlyban (60 kg).
SCHLOSSER IMRE (labdarúgás): 5. helyezett (vigaszdíjas) a magyar labdarúgó-válogatott tagjaként.
DR. TÓTH PÉTER (vívás): olimpiai bajnok a kardcsapat tagjaként (a csapat további tagjai: Berti László, dr. Földes Dezső, dr. Fuchs Jenő, dr. Gerde Oszkár, Mészáros Ervin, Schenker Zoltán, Werkner Lajos); 6. helyezett kard egyéniben (2 győzelem); 9. helyezett tőr egyéniben, az elődöntőben kiesett
(6-os holtverseny).
Békés megyei vonatkozású eredmények Londonban (1908)
HOLITS ÖDÖN (atlétika, távolugrás): 14. helyezett, 6,545 m-rel a selejtezőben kiesett.
MUDIN IMRE (atlétika, dobószámok): 7. helyezett szabad stílusú gerelyhajításban (45,95 m); helyezetlen görög stílusú diszkoszvetésben, a selejtezőben kiesett; helyezetlen szabad stílusú diszkoszvetésben (34,73 m), a selejtezőben kiesett; helyezetlen súlylökésben (12,84 m), a selejtezőben kiesett.
MUDIN ISTVÁN (atlétika, dobószámok): 7. helyezett görög stílusú diszkoszvetésben (33,11 m); helyezetlen szabad stílusú gerelyhajításban, a selejtezőben kiesett; helyezetlen súlylökésben, a selejtezőben kiesett; helyezetlen kalapácsvetésben, a selejtezőben kiesett.
DR. TÓTH PÉTER (vívás):
olimpiai bajnok a kardcsapat tagjaként (a csapat további tagjai: dr. Földes Dezső, dr. Fuchs Jenő, dr. Gerde Oszkár, Werkner Lajos); 5. helyezett kard egyéniben (3 győzelem); 40. helyezett párbajtőr egyéniben, az 1. fordulóban kiesett (22-es holtverseny).