Börtön vár a hamisítókra

Új fejezetet nyithat a hamisított termékek elleni küzdelemben az Európai Unió, ugyanis kedden az Európai Parlament (EP) illetékes bizottsága jóváhagyta azt a jogszabálytervezetet, amely drákói szigorral büntetné többek között a gyógyszerek, játékok, élelmiszerek és más árucikkek kereskedelmi célból történő hamisítását. A kemény fellépést az Európai Bizottság szorgalmazta.

Az EU brüsszeli „kormánya” azt várja el a tagországoktól: minősítsék bűncselekménynek a termékhamisítást, és négy évig terjedő börtönnel, illetve 300 ezer euróig (72 millió forint) terjedő pénzbírsággal sújtsák az elkövetőket. A rendelet kiterjedne a szerzői jogok megsértésére, azaz illegális másolásra, a márkajelzések lopására és utánzására is. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a büntethetőség feltételéül a kereskedelmi haszonszerzést szabja, tehát egyáltalán nem foglalkozik például a magánszemélyek magáncélú zene- és filmmásolásával.

A sokak által vitatott egységes uniós szankcionálás életbe lépésére azonban még várni kell, hiszen előtte még az EP-képviselők többségét, a tagállamokat képviselő belügyminiszterek tanácsát is meg kell győzni annak helyességéről. Ez nehéz lesz, hiszen a nyugat-európai országokban, a magasabb életszínvonallal együtt jár, hogy a bóvlira nincs túl nagy kereslet. Hazánkban ellenben sokan vannak olyanok, akik csak az utcai árusoknál és a piacokon kapható, kétes eredetű portékákat tudják megvenni.

„Nyolc év alatt ezerszeresére nőtt a hamisítványok száma az EU-ban. E jelenségnek az az oka, hogy a termékhamisítás haszna az adatok szerint nagyobb, mint a kábítószer-kereskedelemé, ugyanakkor a büntetés kockázata, a büntetési tétel lényegesen kisebb. Ezért kell szigorítani” – mondta lapunknak Kovács László. A bizottság vám- és adóügyekért felelős tagja hozzátette, hogy a hamisítás nem csupán pénzügyi veszteséget okoz a gyártóknak, nem csupán bevételtől fosztja meg a tagállamokat, de nagyon komoly veszélyt jelent az állampolgárok egészségére is. Kovács külön kiemelte a hamis koleszterincsökkentő gyógyszerek aggasztó növekedését.

Kína vezeti a feketelistát

Az Európai Bizottság tavaly októberben listát állított össze azokról az országokról, amelyek leginkább érintettek a termékek hamisításában, illetve a hamis áruk továbbításában. Nem okozott meglepetést, hogy az élen Kína végzett, ugyanis a vámadatok szerint egymaga felelős az EU-ba lépő hamisítványok kétharmadáért. Utána Oroszország, Ukrajna és Törökország következett. Magyarország jól vizsgázott, hiszen az új tagországok közül hazánk vámhatósága foglalta le a legtöbb hamisított terméket 2005-ben.

A tagállamok megosztottak a kérdésben: többen ellenzik, hogy Brüsszel a büntetési tételek kiszabásának féltve őrzött jogkörét is megkapja. Emellett azok az országok sem támogatják az ötletet, amelyek a hamisítások szankcionálására egyáltalán nem használják a börtönbüntetés lehetőségét. Magyarországon a bíróságok a legritkább esetben döntenek szabadságvesztés mellett, leggyakrabban az okozott kárhoz viszonyított pénzbüntetést kapnak a hamisítók.

„Valóban sokan vitatják – főleg a zöldek – az EU jogát ahhoz, hogy büntetőjogi szankciókat is tartalmazó rendelkezésekkel szabályozza a közösség belső piacának működését. Féltik a nemzeti szuverenitást, de a jövő egyértelmű, a büntetőjog területére is ki kell terjeszteni a közösségi szabályozást” – mondta lapunknak Lévai Katalin. Az EP jogi bizottságának szocialista tagja azt hangsúlyozta, hogy a hatályba lépéshez még mindenképpen több év szükséges, és addig számos helyen megbukhat a javaslat. Lévai szerint azonban az EP biztosan megszavazza, mert a két legnagyobb frakció – a konzervatív Néppárt és a szocialistáké – egyaránt támogatja. Ugyanakkor hozzátette, hogy a négy éves büntetési határt nagyon súlyosnak tartja, mert nincs arányban a bűncselekmény súlyosságával.