Felújították a kápolnát, de a szobor holléte ismeretlen

A békéscsabai Tuska János József 2007 óta fordít nagy figyelmet a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyra, kutatja a család történetét, dokumentumokat, tárgyakat gyűjt mindezzel kapcsolatban. Így akadt egy eredeti fényképre a Magyarok Nagyasszonya kastélykápolna belsejéről. Ennek alapján történt a felújítás, és a minap átadták a rendbe hozott kápolnát, ami a kastélyhoz hasonlóan látogatható.

– Több tízmillió forintot fordítottunk a kápolna felújítására – magyarázta Balogh József, Szabadkígyós polgármestere. – Pótoltuk a carrarai márványt, ahol kellett, az oltári szentségtartó ajtaját az Állami Pénzverdében aranyozták. Új gyertyatartókat, feszületet helyeztünk el, és új ereklye is került az oltárba, mivel a történelem viharában a korábbi eltűnt.

Az ereklye pótlását a polgármester kérte, a felújított épületet dr. Kiss-Rigó László, szeged-csanádi püspök áldotta meg, ebből az alkalomból pótolták a hiányzó ereklyét, ami a 154-ben elhunyt Szent Pius vértanú pápa csontdarabkája.

[caption id="" align="alignleft" width="350"] A padokat is felújították
[/caption]
Balogh József elmondta, az oltár rendbehozatala mellett az épületben kicserélték a terrazzo-burkolatot, felújították a padokat, a gyóntatószéket. Esküvőket, szentmiséket is tarthatnak itt ezentúl. Ami hiányzik, az a Magyarok Nagyasszonya szobor az oltár tetejéről, ez 1980-ban még megvolt, 1986-ban már nem. Balogh József olvasóinkat is kérte, aki bármit tud ennek a sorsáról, hollétéről, jelentkezzen. 

A kápolnát 1884. október 23-án szentelték fel, két évvel azután, hogy átadták a kastélyt, amit Ybl Miklós tervei alapján építettek. Wenckheim Krisztina és férje, Wenckheim Frigyes lakott a romantikus stílusban épült kastélyban, amiben 1945-ben mezőgazdasági középiskolát létesítettek. Miután néhány esztendeje kiköltözött az iskola, az önkormányzat igyekezett több helyiséget az eredeti állapotába visszaállítani.

Az iskolai tornateremből újra ebédlő lett, a kosárpalánkot tükör, a bordásfalakat étkezőszekrények váltották. A falon az 1945-ben Féja Gáza által megmentett festmények láthatók, és az ebédlőben kapott helyet Tuska János József fotókiállítása is. A könyvtár, a nagy és kis szalon parkettáját is felújították, utóbbiban a békéscsabai Harangozó Ilona (Bimbi) festményeiből nyílt kiállítás. Wenckheim Krisztina grófnő hálószobájában most egy origami kiállítást nézhetnek meg az érdeklődők.

– Az épület teljes felújítására nem nyert a pályázatunk, de önerőből, támogatók révén az állagmegóvást el tudnánk végezni – hangsúlyozta Balogh József. – Érintené ez például a vakolathiányok pótlását, a beázások megszüntetését. Ugyanakkor vagy nem kapjuk meg a szükséges  engedélyeket, vagy a bürokrácia útvesztőin kell áthámoznunk magunkat, hogy valamihez hozzáfoghassunk.

A polgármester példaként említette az egykori lóistálló és a kocsiszín épületét, melyek máshol megfelelnének egy önálló kastélynak. Egy magánember 20-25 millió forintot ajánlott fel az épületek külső rendbehozatalára, de az engedélyeket nem kapták még meg erre. Azt is nyögik, hogy egy évtizede 100 millió forintból brazíliai ásványpalával fedték be a tetőt, ez a magyar telet nem bírta, így a mostani tulajdonosnak 300 millió forint kellene csak a tető rendbehozatalára.

Fotó: Lehoczky Péter