A főnök fizetheti a lakáshitelt

A napokban lépett hatályba az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló nemzetgazdasági miniszteri rendelet, melynek lényege, hogy a cégek 5 millió forintig adó- és járulékmentesen támogatást nyújthatnak dolgozóiknak akár forint-, akár devizaalapú lakáscélú hitel törlesztésére, netán lakás vásárlására. Jelentősnek fest az összeg annak fényében, hogy átlagosan 7 millió forint a magyar családok adóssága.

A jogszabály szerint a munkáltatónak kell megvizsgálnia a munkavállaló – többek között hitelintézetektől beszerzett – nyilatkozatai alapján, hogy jogosult-e az adómentes juttatásra. Persze több részletnek is stimmelnie kell, figyelembe veszik például, hogy hányan laknak a lakásban, és hogy az hány szobás. Ha azonban a munkáltató nem szeretne ezzel foglalkozni, akkor a vizsgálatot egy hitelintézet is elvégezheti, amivel csökkenthető az adminisztráció.

A munkáltatók az adott ingatlan értékének, vételárának, építési vagy felújítási költségének maximálisan 30 százalékát, de öt esztendőn belül legfeljebb 5 millió forintot – azaz havonta átlagosan több mint 80 ezer forintot – adhatnak, persze, ha van egyáltalán ekkora tartozása az dolgozónak. Ha az alkalmazottnál mindent megfelelőnek találtak – és akkor, ha a vállalkozás is úgy dönt –, akár egy összegben is kézbe veheti az összeget.

– Békés megyében a gyakorlati tapasztalat szerint kevés az olyan vállalkozás, amelyik akkora cafetériakeretet biztosít a munkatársainak, mely fedezné a hitelek törlesztését is – számoltak be lapunk érdeklődésére Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségénél. Leszkó Andrea megyei képviseletvezető kifejtette, csak néhány cégnél lenne erre esély, ott a szakszervezetek már megkezdték róla a tárgyalást a vezetőséggel, de még nem születtek megállapodások.

– A kollégáimtól úgy értesültem, hogy a Dunántúlon nagyobb keretből gazdálkodhatnak az alkalmazottak, így ott nagyobb esély van rá, hogy ilyen támogatást is nyújtsanak a cégek. Itt, a megyében nem tudnak havi 20-30 ezer forintot adni pluszban, a fizetés mellett – ecsetelte.
Leszkó Andrea kiemelte, a béren kívüli juttatás nem kötelező, csupán adható, és ahol kapnak cafetériát a dolgozók, azok 70 százalékában az étkezési utalvány a jellemző. Ott sem gyakori, hogy a maximálisan adható 8 ezer forinthoz hozzájutnak a munkavállalók.

– Jelenleg a bértárgyalások zajlanak a legtöbb helyen, előreláthatólag három-öt százalékkal emelkednek a fizetések – folytatta. Hangsúlyozta, hogy az előző évek során, a bérfejlesztések miatt sok helyen elvették a béren kívüli juttatást, és ahol ez megtörtént, ott már nehezen kapnak újra cafetériát az alkalmazottak.

A megyében kevés az olyan vállalkozás, mely akkora keretet biztosít a dolgozóinak a béren kívüli juttatásnál, hogy hiteltörlesztésre is fussa.

Fontos, hogy hány szobát tartalmaz az ingatlan
A lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szabályozza, hogy a családoknak – házastárs, élettárs, kiskorú gyermek – és ezzel összefüggésben a lakásnak milyen feltételeknek kell megfelelnie, hogy a munkavállaló jogosult legyen a támogatásra. Mindez a jövedelmektől független.

Egy-két személy esetében legalább egy és legfeljebb három lakószobát tartalmazhat az ingatlan, négynél pedig már legalább kettő és legfeljebb négy lakószobával kell bírnia. A kormányrendelet szerint minden további családtag esetében fél lakószobával nő a lakásigény mértéke. Két fél lakószobát összességében egy lakószobaként kell figyelembe venni.

Hogy milyen dokumentumokat kell beszerezni, arról is rendelkezik a jogszabály. Ha megvásárolta az ingatlant, érvényes szerződés és földhivatali bejegyzést igazoló okirat, tulajdoni lap szükséges. Építés, bővítés esetén jogerős építési engedély, korszerűsítésnél névre szóló számla kell a beruházásról. Minden esetben igazolni kell, hogy a felvett támogatást mire költötték el. Emellett a lakáscélú hitel törlesztéséről, visszafizetéséről szóló szerződést is be kell nyújtania a munkavállalónak.