Mindenmentesen

Nyemcsok László

Apám megmondta, kártyában a piros a hetes a tuti. Azzal kell megcsinálni a piros ultit, vagy ellenfélként arra megy az elfogás. Bankkártyáról lehet, hogy hallott, de neki sosem volt. Nekem van három, valamelyiken mindig van pénz. Előfordul azonban, hogy hiába.

Naponta hallom, a bankkártyák az internetes csalásoktól nincsenek biztonságban – ha kiadjuk magunkat velük együtt a bűnözőknek –, de biztonságot nyújtanak a bolti fizetéseknél. Rászoktam én is, csak érinteni kell, és máris pakolhatok, mehetek tovább.

A minap Csabán az egyik nagyboltban fizettem volna kártyával, egyikkel sem sikerült. Maradt a készpénz. Ha maradt volna. Ott álltam két bankkártyával, üthettem bármilyen kódot, de nem nálam, hanem a központi rendszerrel volt a hiba.

Fizethettem volna kápéval, de egy vas sem volt nálam. Jobban, mondva egy csabai csípőprotézis bennem, de az sem oldotta meg a problémát. Sebaj, a csabai Lencsési közelében lakom, irány a másik bolt. Ugyanaz az áruskála vonult fel a kosaramban, ugyanaz volt a bolt szerverének a válasza: kártyával nem lehet fizetni. Hiába játszott volna apám ötlapos piros ultit negyvennel, itt a piros hetes sem segített volna rajta. Szerverhiba. Miként az is, hogy volt nálam pénz, de nem a bukszában, hanem a kártyán. Vesztettem.

Hazamentem mindenmentesen, vagyis semmilyen allergén élelmiszer nem lapult a táskámban. Tehát nem gyötört az allergia, de nagyon éhes és szomjas maradtam. Otthon mindkettőt megoldottam, és azonnal betettem egy ötezrest a tárcámba. Hogy legközelebb ne csak kártyázni tudjak.