Migráció

2024.02.29. 09:50

Soros-terv: több mint egymillió ember kért menekültstátuszt tavaly az EU-ban

Kiderült, hogy több mint egymillió ember kért menekültstátuszt tavaly az Európai Unióban, és a nyílt társadalom programja szerint évente pont ennyi illegális bevándorlóra van szükség, tehát az EU „tartja a Soros-terv ütemét” – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában, írja az MTI.

MW

Európába igyekvő illegális bevándorlók érkeznek a dél-olaszországi Lampedusa szigetének kikötőjébe 2023. szeptember 18-án

Forrás: MTI/EPA/ANSA

Fotó: Ciro Fusco

Az adásban elhangzott, hogy a Frontex statisztikái szerint tavaly akkora volt a migrációs nyomás, mint 2016 legkritikusabb időszakában, 2022-höz képest pedig 17 százalékos növekedés történt. Bakondi György közölte, az idei év első két hónapjában szintén jelentősen nőtt a migráció a spanyol útirányban, valamint az olasz partoknál és a görög szigeteknél is.

Tehát minden ok megvan, hogy azt feltételezzük, idén is folytatódni fog ez a tendencia, az illegális bevándorlás tömegessé válása és ebben a szervezett bűnözés térnyerése

– jelentette ki a főtanácsadó.

A magyar határokat illetően elmondta, hogy a szerb hatóságok által bevezetett szigorítások érvényben vannak és érvényesül az osztrák–magyar–szerb együttműködésben a macedón határ őrizete. Ez nehézséget okoz a migránsoknak a magyar határ megközelítésében; sikerült szétbomlasztani azokat az embercsempészbandákat, amelyek tavaly tarthatatlan állapotokat okoztak – fejtette ki a főtanácsadó.

Beszámolt arról, hogy idén eddig 535 határsértőt fogtak el, ami sokkal alacsonyabb a tavalyi év utolsó hónapjainak adatainál, ugyanakkor a 2015 előtti „békeévekhez” képest mégis növekedés, hiszen akkor évente háromszáznál nem volt több határsértő. Tehát a szigorú határőrizetre továbbra is szükség van – szögezte le Bakondi György.

Az uniós migrációs paktummal kapcsolatban azt mondta, láthatóan sürgős volt a baloldali-liberális többségnek, szerinte egyrészt azért, mert szeretnék az európai embereknek bizonyítani, hogy érzékelik a negatív jelenségeket, másrészt azért, hogy még a jelenlegi összetételű Európai Parlament szavazhasson róla. Bakondi György reményét fejezte ki, hogy az EP-választásokat követően a baloldali-liberális túlsúly csökkenni fog, és az európai emberek biztonságára nagyobb figyelmet fordító politikai többség alakul ki.

Úgy vélte, a paktum nem fogja növelni a biztonságot. Figyelmeztetett, vannak olyan elemei, amik ellentétesek a magyar emberek akaratával, például a kvóták szerinti elosztás. Rámutatott: kilencmillió forintot kellene fizetni minden egyes migráns után, akit nem fogadunk be, „válsághelyzet” esetén pedig felső határ nélkül dönthetnek arról, mennyit kell befogadnunk és nyugat-európai szintű ellátást biztosítani a számukra.

A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában Bakondi György emlékeztetett, hogy 2015 volt az az év, amikor megjelent a tömeges illegális migráció, amely erőszakkal is áthatol a határokon. Erre választ kellett adni, és a magyar válasz világos volt: csak az léphet be, akit a jogszabályok alapján a hatóság beenged, ismeretlen személyazonosságú emberek nem haladhatnak át az országon.

Emiatt rendkívül sok politikai támadást kaptunk – mondta a belbiztonsági főtanácsadó, felidézve, a nyugat-európai médiában a tudósítások tele voltak hazugságokkal az illegális migránsokról, akik szintén hazudtak az életkorukról, állampolgárságukról, képzettségükről.

Azóta Nyugat-Európában súlyosan romlott a közbiztonság – terrorcselekmények, nők elleni erőszak, gettósodás –, megjelent újra az antiszemitizmus és megkezdődtek a támadások a szuverén nemzeti állam, a család, a kereszténység ellen – folytatta Bakondi György.

Megjegyezte, több európai országban nemrég eritreaiak csaptak össze, és utána megtámadták a rendőröket is. Ez egy Eritreában keletkezett ellentét, amit behoztak Európába; látható, hogy a konfliktusokat, valamint az antiszemitizmust, a keresztényellenességet is behozták

– állapította meg a főtanácsadó.

Kijelentette, ennek bizonyosan politikai okai vannak – az említett Soros-terv –, mivel a munkavállalókat egyszerűbb lett volna legális migrációval, vízummal behozni.

Eurostat: a tagállamok közel egymillió kérvényezőnek biztosítottak uniós állampolgárságot 2022-ben

Az Európai Unió tagországaiban mintegy 989 ezer ember szerzett állampolgárságot 2022-ben, 163 ezerrel többen, mint a megelőző évben, ami éves szinten mintegy 20 százalékos növekedést jelent – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön kiadott jelentéséből.

A 2022-es adatokat rögzítő jelentés szerint a legtöbb, mintegy 213 700 állampolgárságot Olaszország, majd Spanyolország (181 800) és Németország (166 600) adta.

A kérvényezők legtöbbje (87 százalék) unión kívüli ország állampolgára volt, és 12 százalék volt azok aránya, akik uniós állampolgárként folyamodtak egy másik tagállam állampolgárságáért.

A jelentésből kiderült, hogy 2022-ben – a megelőző évekkel megegyezően – a marokkóiak alkották az uniós állampolgárságot szerzők legnagyobb csoportját. Tavalyelőtt 112 700 marokkói kapott uniós állampolgárságot. A friss uniós állampolgárok második legnagyobb, 90 400-es csoportját a szíriaiak alkották, majd az albánok (50 300), akiket Törökország (29 700) és Ukrajna (29 300) állampolgárai követtek.

A teljes népességhez viszonyítva Svédország adta meg a legtöbb állampolgárságot, ahol ezer főre 8,8 új állampolgársági státusz jutott. Luxemburgban ez az arány 8,3, Belgiumban 4,2, Spanyolországban 3,8, Olaszországban 3,6 volt.

Két évvel ezelőtt Romániában jegyezték fel a legmagasabb honosítási arányt az uniós országok közül: 100 nem helyi állampolgárságú lakosra számítva 26,8 újonnan honosított állampolgár jutott. Ugyanez az arány Svédországban 10,6, Hollandiában 4,4, Olaszországban 4,2 volt. Magyarországon száz külföldi állampolgárságú lakosra 1,47 honosítás jutott. A legalacsonyabb honosítási arányt Lettországban és Észtországban (mindkettő 0,4), Ausztriában és Bulgáriában (mindkettő 0,7), valamint Máltán és Csehországban (mindkettő 0,8) jegyezték fel.

A jelentés Magyarországgal kapcsolatban azt közölte, hogy az állampolgárságot szerzők száma 2973 volt 2022-ben, amíg a megelőző évben 2511, 2020-ben pedig 2139 volt. Magyarországon az új állampolgárok többségét, mintegy 72 százalékát egy másik uniós tagállam állampolgárai alkották. A magyar állampolgárságot megszerző uniós polgárok legnagyobb számban románok (71 százalék) és szlovákok (21 százalék) voltak.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában