Mentálisan és fizikálisan is erős az Előre

A Dél-keleti csoport élén álló lila-fehérek az első félidőben összehozott hátrányukat szünet után brusztolós focival korrigálták a sereghajtó otthonában, ezzel tovább erősítették pozíciójukat.

Szeged-Csanád Grosics Akadémia II.–Békéscsaba 1912 Előre 1–2 (1–0)

NB III.-as labdarúgó-mérkőzés. Szeged, 150 néző. Vezette: Práth Dávid (Gordos Árpád Mihály, Vad Anita).

Szeged II.: Nagy Z. – Berta, Kovács G., Horváth M., Gyuga – Csorba (Lippai, 90.), Bakó (Dudás, 75.) – Tóth P. (Kapic, 90.), Pataki, Doncsecz – Maronyai (Nagy S., 60.). Vezetőedző: Andorka Péter.

Békéscsaba: Póser – Hodonicki, Albert, Bora – Máris (Sármány, 70.), Mihály (Komáromi, 46.), Pintér, Futó (Váradi, 46.), Mikló – Vólent (Zádori, 57.), Kóródi (Zvara, 46.). Vezetőedző: Csató Sándor.

Gólszerző: Doncsesz (39. – 11-esből), ill. Hodonicki (57.), Zvara (85.).

Az első félidőt jelentős csabai mezőnyfölény jellemezte, a szegedeiek egyszerű, ám hatékony eszközökkel védekeztek és időnként Póser kapuja előteréig is megérkeztek. A 25. percben Pintének volt egy kapuvasról gólvonal mögé pattanó lövése, de azt az esetről lekéső asszisztens nem észlelhette azt. A hajrában egy bal oldali szöglet végén Bora zárta ki az emberét túlságosan keményen, amit szabálytalannak ítélt meg a játékvezető, és büntetőt ítélt. A lehetőséget Doncsesz váltotta gólra, lapos erős lövést küldve a bal sarokba.

Nemtetszését kifejezve, Csató Sándor hármat is cserélt a szünetet kihasználva. Bár a Szeged foggal-körömmel őrizte az eredményt, így sem kerülhette el a lilák egyenlítését. Egy szögletet csúsztattak tovább a rövid saroknál, a labda így Hodonicki elé került, aki közelről juttatta azt célba. A folytatásban nagy erőkkel támadott az Előre, a váratlan húzásokat azonban nélkülözte a játéka, a sablont pedig „olvasták” a hazaiak. A brusztolás a 85. percben így is elnyerte a jutalmát. Egy támadás során a tizenegyes pont táján üresen hagyott Zvara elé került a labda, aki ügyesen a kapu bal sarkába helyezte azt.

A csabaiak nehéz küzdelem árán jutottak, az előzetesen „kötelezőnek” tartott pontokhoz, amelyet a Szolnok elleni hazai találkozót követően, ismét a szünet utáni produkciójuk eredményezett.

Jó: Doncsesz, Horváth M., ill. Mikló, Albert, Zvara.

Csató Sándor: – Örülök az újabb három pontnak. Nehéz mérkőzés volt, az első félidőben nem játszottunk jól, szünet után viszont hittünk abban, hogy nyerhetünk és a végén sikerült begyűrnünk a győztes gólt.