Kevesen tartják be következetesen az újévi fogadalmaikat

Az egyik legnépszerűbb elhatározás a fogyókúra vagy a rendszeres sportolás elkezdése. Mindenki sejti, hogy a feladat nem lehetetlen, de a fogadalom mellé erős akarat és kitartás szükséges.

– Minden évben elhatározom, hogy mozogni fogok, szeretek futni, mert levezeti a felgyülemlett feszültséget, van jó cipőm is, csak az időm kevés

– árulta el egy békéscsabai férfi. A 34 éves mérnök hozzátette, tudja, valójában ez csak kifogás, hiszen idő arra van, amire szakítunk, de sokszor inkább a családjával tölti a szabad óráit. Elmondta, volt, hogy újévkor megfogadta, rendszeresen futni fog, a hidegebb időben is, aztán mindössze egy-két hétig tartott a lelkesedése. Ma már tudatosabbnak érzi magát, de úgy véli, nem ártana még több kitartás.

Kozma Zoltán klinikai szakpszichológus, igazságügyi szakértő elmondta, az újévi fogadalmak nagy része azért nem teljesül, mert a háttérben irreális célok állnak.

– Az emberek nagy része tesz valamilyen fogadalmat, hiszen az új év lehetőséget ad az életük átgondolására, új célok megfogalmazására

– emelte ki.

Hozzátette, a fogadalmaknak nagyjából csak a 10-20 százaléka teljesül, mert sokan rövid időn belül szeretnének elérni nagy eredményt, és a célok megfogalmazása előtt nem gondolják át, hogy valójában mit szeretnének, mik a mélyebb vágyaik.

– Ez egyfajta önismereti folyamat – árulta el a szakpszichológus, hozzáfűzve, a testedzés kapcsán lehet például vágy a karcsúbbá válás, az elfogadás mások részéről, esetleg új kapcsolatokat kialakítása vagy a meglévők felpezsdítése. Ha önvizsgálatot tartunk, könnyebben megtaláljuk a motivációt és egyszerűbb lesz kivitelezni, elérni a célokat. Kozma Zoltán szerint a célkitűzés egyébként csak egy szimbólum, az a fontos, mit érzünk mélyebb szinten.

– Azt is érdemes figyelembe venni, mi esik jól, mire vagyunk képesek és mennyire fontos a kitartás, hiszen az eredmény nem azonnal jön

– emelte ki.

Aláhúzta, érdemes kisebb, pozitív, szerethető célokat kitűzni, esetleg közösen, mások társaságában megvalósítható igényeket megfogalmazni, aminek kivitelezését a szociális kapcsolatok majd segítik, erősítik. Sportolásnál például észszerű lazábban kijelölni azokat a napokat, órákat, amikor jut idő és energia munka­ előtt vagy után mozogni, és ehhez partnereket találni.

A szakember szerint kezdésként kiváló lehet egy csapatsport, de hozzátette, a pandémia idején persze a helyzet más. Ez az időszak inkább az önismeret mélyítésére alkalmas, mintsem közös élményekre. Jelenleg óriási a bizonytalanság és a lelki terhelés, ezért ebben a speciális helyzetben még fontosabb reális célokat felállítani, a plusz erőfeszítéseket pedig csökkenteni. Azzal biztat, hogy generációnk a világjárvány után gazdagodhat, jobban átgondolhatja, mi fontos az életben és mi nem, előrelátóbb, tudatosabb lehet.

Kérdésemre, hogyan lehet a mélyen beivódott szokásokon változtatni, elmondta,

kis léptekben érdemes haladni, az apróbb változtatásokat hónapokon keresztül gyakorolni, így lehet beépíteni a mindennapokba új szokást.

Van, akit egy kellemetlen érzés mozdít ki a mélypontról

A békéscsabai Nagy István azok közé tartozik, akik igyekeznek reális célokat kitűzni.

– Bevallom, nálam a jó közérzet a motiváció, a hajtóerő pedig egy kellemetlen érzés, a mozgáshiány – árulta el a 61 éves férfi. Hozzátette, a sport lételeme, de vele is előfordult már, hogy rövidebb időszakokra kiengedett. Ilyenkor valami elterelte a figyelmét, de pár nap elteltével már érezte az edzés hiányát.

– Ha nem mozgok, feszültebb vagyok, ami arra késztet, hogy újra elinduljak. Hallom a belső hangot és rámozdulok – részletezte, majd leszögezte, hasznos ez a figyelmeztetés a szervezete részéről, mert tapasztalatai is azt mutatják, ha elhanyagolja magát, az később több fájdalommal jár.

Elmondta, tavasszal és ősszel fut, amikor pedig cudarabb az idő, otthon fekvőtámaszozik és felüléseket csinál. Mozgás közben és után is jól érzi magát, megnyugszik, mert a szervezete méregtelenít és levezeti a felesleges feszültséget.