A levertséget a fény hiánya is okozhatja

Kozma Zoltán klinikai szakpszichológus elmondta, a természetnek van egy körforgása, ami az emberi pszichére is hatással van. Ezen belül a tavasz az újjászületéssel, az ősz pedig az elmúlással kapcsolatos, hiszen ezeket a környezeti változásokat mi is megéljük, szellemi működésünkben érzelmeket váltanak ki.

A fentieket úgy részletezte, hogy a tavaszi hónapokban valaminek a kezdetét érezhetjük, így maga a személyiség is újjászületik. Ugyanakkor ősszel egy szomorúbb hangulatot élünk meg, és kevesebb energiát érzünk magunkban, ami szorongással is járhat. Beszámolója szerint ez egy természetes állapot. Azt jelenti, hogy tudatosan éljük meg a környezetünkben bekövetkezett változásokat. Amikor azonban tartóssá válnak a negatív pszichés tüneteink és azok befolyásolják a mindennapjainkat (munkavégzés, tanulás vagy épp az embertársainkhoz való hozzáállásunk), akkor már szezonális depresszióról beszélhetünk.

A szakember beszámolója szerint az őszi melankólia összefüggésben van a fény hiányával. Ebben az időszakban rövidebbek a nappalok, kevesebb a napsütés, ami a szervezetben olyan biokémiai folyamatokat indít el, melyek hajlamosítják az embert a depresszió átélésére.

A kutatások azt jelzik, hogy a fényhiányt lehet kezelni, vagy szabályozni azzal, hogy több időt töltünk a szabadban, reggelente pedig hamarabb felhúzzuk a redőnyt, hogy több természetes fényt engedjünk be a lakásba. Hozzátette ahhoz, hogy valaki szezonálisan legyen depressziós, kell egy alkati tényező – genetikai hajlam – is. Ráadásul, amikor párosul hozzá egy érzelmileg megterhelő életszakasz (például párkapcsolati vagy munkahelyi problémák), akkor fokozottan élhető meg a letargia.

Kozma Zoltán elmondta, hogy tartós hangulatromlás esetén, amikor már a több természetes fény vagy a kirándulások sem segítenek, és szenvedést okoz a levertség, olyankor érdemes szakemberhez fordulni. Ilyenkor szükségessé válhatnak az úgynevezett biokémiai kezelések, a gyógyszerekkel való beavatkozás vagy a pszichoterápiás eszközök.

Továbbá különösen fontossá válhatnak a társas kapcsolatok, a jóízű baráti vagy családi beszélgetések is, mert ezek mind olyan alkalmakat szülnek, amelyek során kibeszélhetőek a nehézségek, az egyén felszabadultnak, oldottabbnak érezheti magát.

Gyermekek esetében ilyenkor fontos, hogy a szülő minél több szabadidős programot szervezzen. Ezek mind jó hatással vannak a pszichés és a mozgás lehetősége miatt a testi fejlődésükre is, továbbá hozzátesznek személyiségük fejlődéséhez. A játszóterezés és kirándulás alatt élményekkel gazdagodnak, miközben kellemesen felfrissülnek.

Kamaszok esetében ezt már sokkal nehezebb elérni, mivel a tinédzserek jobb szeretik maguknak kitalálni az elfoglaltságaikat, de a szobában való ücsörgés, számítógépezés és tévézés helyett náluk is lényeges a kinti, aktív időtöltés, ami tanulási képességüknek is jót tesz – tette hozzá Kozma Zoltán.