'56-os áldozatok

2021.06.17. 14:31

Fotókiállítás mutatja be a 301-es parcellát

301-1989 címmel Horváth Ernő képeiből nyílt kiállítás Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének emléknapján az Új köztemetőben található Nemzeti Gyászpark látogatóközpontjában.

Budapest, 2021. június 15. Áder János köztársasági elnök virágot helyez el az 1956-os forradalom névtelen áldozatainak sírjánál a Rákoskeresztúri új köztemetõ 301-es parcellájában az 56-os vértanúk emléknapja alkalmából, a néhai miniszterelnök és mártírtársai kivégzésének 63. és újratemetésének 32. évfordulója elõtti napon, 2021. június 15-én. Mellette Kun Szabó István fõhadsegéd. MTI/Bruzák Noémi

Forrás: MTI

Fotó: Bruzák Noémi

Az alkotó 1989-ben készült, 301-es parcellát megörökítő fotóiból először nyílt tematikus tárlat, amely a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) rendezésében november 4-ig látogatható – közölte a NÖRI Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Igazgatósága.

Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója megnyitó beszédében kiemelte: az intézet célja, hogy a Nemzeti Gyászpark, ami a közeli Kisfogházzal együtt nemzeti emlékhely, a nemzeti emlékezetpedagógia szerves része legyen, és minden középiskolás korú diák ellátogasson erre a helyre.

– Nemcsak a kiállítás, maga a Nemzeti Gyászpark is figyelmeztető jel számunkra,

és a mi feladatunk, hogy azok számára is az legyen, akiknek 1989 nem volt az életük része, és már csak a történelem egy jelentős pillanataként tanulnak róla – fogalmazott a főigazgató.

Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke elmondta: akik az emléknapon összegyűlnek és megemlékeznek 1956 mártírjairól és a kommunista rendszer minden áldozatáról, valójában arra emlékeznek, hogy az a rendszer, amely magát a humánum letéteményesének tartotta, 1956-ra, az áldozatokra, özvegyekre nem másként, mint „nyomorult ügyek” letudandó feladataként tekintett.

– A mi dolgunk, hogy elmondjuk a gyerekeinknek: 1956 szép, vállalható büszkeség volt a magyar történelemben,

és örökségét 1989-ével együtt kötelességünk megőrizni – szögezte le Földváryné Kiss Réka.

Susa Éva antropológus szakértő, igazságügyi főtanácsos, aki kezdettől részt vett a 301-es parcellában névtelenül és jeltelenül eltemetettek azonosításában, arról beszélt, hogy a kiállítás jól mutatja a szörnyű és embertelen világnak a képét. Hozzátette: fontos, hogy az itt tapasztaltak eljussanak a gyermekeinkhez, mert ha nem visszük tovább ezeket az ismereteket, akkor nem tudunk tiszta, rendes jövőt építeni.

Horváth Ernő katonasírokat fotózott az Új köztemetőben, amikor elment az egyre többször emlegetett 301-es parcellába. Az elvadult, süppedő sírhelyek lehangoló látványa maradt meg benne, és az, hogy

az oda temetetteket sem életükben, sem holtukban nem kímélte a Kádár-rezsim.

Képei a parcella átalakulásának pillanatfelvételei.

A közlemény kitér arra is, hogy Nagy Imre és mártírtársai sírhelyeinek 1988-as azonosítása még nem hagyott nyomot a parcellán, sőt, az elvadult növényzet megtartását követelte, mert a fák fontos viszonyításai pontok voltak az azonosítás során. Az 1989. június 16-án megtartott újratemetés a rendszerváltozás szimbolikus aktusává, a 301-es parcella pedig emlékezetpolitikai színtérré vált.

Borítókép: Áder János köztársasági elnök virágot helyez el az 1956-os forradalom névtelen áldozatainak sírjánál a 301-es parcellában 2021. június 15-én

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!