A genetikánkon is múlik, mennyire visel meg minket a koronavírus

A Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem kutatásának elsődleges eredményei szerint az eddig ismert tényezőkön túl génjeink is befolyásolják a Covid–19 okozta betegség súlyosságát. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) támogatásával zajló kutatást Széll Márta molekuláris biológus ismertette – olvasható a Magyar Nemzet cikkében.

Olyan gének, illetve azon belül olyan genetikai variánsok azonosításán dolgozunk a Pécsi Tudományegyetem klinikus és kutató kollégáival, amelyek meghatározzák és/vagy befolyásolják a koronavírus-fertőzést követő betegség lefolyását

– hívta fel a figyelmet a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Orvosi Genetikai Intézetének vezetője az InfoRádió műsorában.

Széll Márta tájékoztatása szerint azt a klinikai adatokból már tudni lehet, számos olyan tényező van, mint például az időskor, az elhízás vagy a krónikus betegségek, amelyek a megfertőződést követően meghatározzák a betegség lefolyását. Az elmúlt két és fél év klinikai adatai viszont azt is megmutatták, hogy a fiatalok esetében a betegség lefolyása akkor is lehet súlyos, ha az említett tényezők egyike sem áll fenn, illetve vannak olyan idős betegek is, akiknél számos társbetegség van, mégis a körülményekhez képest könnyebben átesnek a betegségen.

A molekuláris biológus szerint tehát lenniük kell olyan genetikailag meghatározott tényezőknek, amelyek az életmódbeli és társbetegségeken felül meghatározzák azt, hogy valaki milyen intenzitással esik át a betegségen.

A genetikai állományunknak összesen egy százalék az a része, amely a fiziológiai sajátosságainkat hordozza, de ebben az egy százalékban rejlik az is, hogy milyen mértékben hajlamos a szervezetünk a megbetegedésekre, illetve a bizonyos mikrobákkal való megfertőződést követően milyen súlyosságú lesz a betegségek (jelen esetben a Covid–19) lefolyása.

Ennek nyomán a PTE-n dolgozó kollégákkal szoros együttműködésben azon munkálkodunk, hogy ezer igazoltan koronavírusos beteg vérmintáját begyűjtsük, s ebből DNS- és RNS-preparátumokat állítsunk elő. Emellett olyan vizsgálatokra alkalmas mintákat is előkészítünk, amelyek a szérum összetételét, bizonyos immunglobulinok jelenlétét, illetve hiányát is képesek lesznek kimutatni

– magyarázta a szakember, aki az elsődleges eredményekről is rövid tájékoztatást adott.

Mint mondta, bár a kutatás még csak az alapfázisában van, azok a mérések, amelyek az örökítőanyag, azaz a DNS vizsgálatát végzik, már előrehaladott állapotban vannak.

200 páciens esetében már nagyjából 20 ezer fehérjét kódoló génnek a teljes szekvenciameghatározását sikerült elvégezni. Ezeket értékelve pedig megállapítható, hogy vannak bizonyos gének és génverziók, amelyek nagy valószínűséggel szerepet játszanak a betegség lefolyásának meghatározásában

– rögzítette a szakember.

Széll Márta arra is kitért, hogy a kutatás hosszú távú célja egy olyan génpanel azonosítása, amelynek vizsgálatával becsülhető lesz a koronavírus-fertőzést követő betegség lefolyása. De ennek a klinikai hasznosíthatóságát, azaz hogy mikor és milyen mértékben lesz megvalósítható a gyakorlatban, egyelőre nem lehet megállapítani. Végül arra a kérdésre, hogy van-e olyan gén vagy géncsoport, amely lehetővé teszi, hogy egyes emberek ne fertőződjenek meg a koronavírussal, a szakember hangsúlyozta, hogy a genetikai faktorok révén igen kicsi a valószínűsége a fertőzés kivédésének.

Borítóképünk illusztráció (Shutterstock)