Töriérettségi: Kádárról és az iszlámról is kérdezték a diákokat

Az oktatási portál információi szerint a szerdai történelem érettségin a különböző korszakokban az emberek szociális helyzetét is vizsgáló feladatok kaptak helyet. Időrendben haladva foglalkozniuk kellett a diákoknak az athéni demokráciával, az iszlám vallással.

A magyar történelemből az első feladat az államalapításhoz kötődött, később a Rákóczi-szabadságharc, a dualizmus korának etnikai viszonyai, az ország II. világháborúban betöltött szerepe, a Kádár-korszak és a magyarországi cigányság helyzete következett.

Egyetemes történelemből a nagy földrajzi felfedezések időszakáról kellett kérdéseket megválaszolniuk, de szerepeltek még az ipari forradalmak, az I. világháború szövetségi rendszerére vonatkozó kérdések, valamint a fejlődő országok jelenlegi problémáira vonatkozó feladat is.

A második részben kifejtendő feladatok voltak, egy egyetemes- és két magyar történelemhez kapcsolódó esszét kellett írni.

Az egyetemesen belül lehetett választani egy felvilágosodásról, illetve a Sztálin-éráról szóló feladatot.

A magyar történelemnél egy hosszút és egy rövidet kellett választani. Ezek között szerepelt az Erdélyi Fejedelemségről, Károly Róbertről, az 1848-49-es szabadságharcról vagy épp Mária Terézia koráról szóló feladat. A 20. századot a magyar történelem szekcióban a Rákosi-korszakhoz és Bethlen István miniszterelnökségéhez kapcsolódó feladat képviselte.

A történelem középszintű írásbeli vizsgája 180 percig tartott. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatta meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatta.

Az írásbeli feladatsort mintegy 60 százalékban a magyar, 40 százalékban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkották. Az összes feladat mintegy felét a XIX. és a XX. század történelme adta.

Szükséges segédeszköz a középiskolai történelmi atlasz, amelyről a vizsgázó gondoskodott, továbbá vizsgacsoportonként legalább három példány helyesírási szótár, amelyet a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosított.

Az emelt szintű írásbeli vizsga 240 percig tartott. A vizsgázó először az I. feladatlapot oldotta meg. A dolgozatokat 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjtötte. Ezután osztották ki és oldották meg a II. feladatlapot. Az írásbeli feladatsor megoszlása hasonló a középszinthez és a segédeszközök is megegyeztek.

[caption id="" align="aligncenter" width="650"] Érettségi vizsga az ócsai Bolyai János Gimnáziumban 2016. május 3-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
[/caption]

A Történelemtanárok Egyletének alelnöke szerint középnehéz volt az idei történelem középszintű írásbeli tételsora, a feladatok nem voltak sem túl nehezek, sem túl könnyűek.

Lőrinc László szerdán az MTI-nek úgy értékelte a tételeket, hogy alkalmasak voltak annak megállapítására, a diákok közül ki az, aki felkészültebb, és ki az, aki kevésbé.

Rámutatott: voltak feladatok, amelyek nehézséget okozhattak a vizsgázóknak. Példaként említette az ipari forradalomra vonatkozó feladatot, és kiemelte: a kapcsolódó kérdés az volt, mi az első és mi a második ipari forradalom. Az első ipari forradalomnak ugyanakkor két szakasza volt, ez esetleg zavart okozhatott - közölte.

A szervezet alelnöke úgy látja, hogy a felfedezésekre, iszlám vallásra vonatozó feladatoknál, ha valaki bizonytalan is volt, a jó megoldást ki tudta "sakkozni".

A diákok átlagos nehézségűnek találták az idei feladatokat.

Az Oktatási Hivatal MTI-hez szerdán eljuttatott tájékoztatása szerint történelemből középszinten 1241 helyszínen 71 145 vizsgázó, emelt szinten 119 helyszínen 6332 vizsgázó tett érettségit. Ebből a vizsgatárgyból középszinten angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb és szlovák nyelven; emelt szinten angol, francia, horvát, német, olasz, spanyol és szlovák nyelven is tettek érettségit.

Csütörtökön az angol írásbeliket tartják.