Közélet

2015.11.28. 16:44

Tűzgyújtás csak engedéllyel

Noha az utak mentén gyakran előfordul, hogy zöldhulladékot égetnek, alapesetben nem lehet szabadtéren tüzet gyújtani. A települések belterületén is csak akkor szabad, ha azt a helyi önkormányzat rendelete engedi. Aki megszegi a szabályokat, bírságra számíthat.

Licska Balázs

Closeup of a Greenwaste Burn Pile Fire

Fotó: Getty Images/iStockphoto

Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos – fogalmaz az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló jogszabály, melyben az is szerepel, hogy az ingatlant használó köteles a területét éghető hulladéktól és olyan száraz növényzettől mentesen tartani, amit nem hasznosítanak később.

A külterületre vonatkozóan a szabályzatban szerepel az úgynevezett irányított égetés fogalma. Ehhez azonban a tűzvédelmi hatóság – azaz a katasztrófavédelem – engedélye is szükséges. Egyszerre legfeljebb tízhektárnyi egybefüggő területen lehet irányított égetést végezni. Mindezt kérelmezni kell, megadva többek között az égetés pontos helyét, azt, hogy az égetést mikor kezdenék és fejeznék be, illetve annak az elérhetőségét, aki felügyeli az égetést.

– A kérelmet legkésőbb a tervezett időpontot megelőző tizedik napig kell benyújtani az engedélyező tűzvédelmi hatósághoz, vagyis a területileg illetékes katasztrófavédelmi kirendeltséghez – mondta dr. Nagy Szilvia megyei katasztrófavédelmi szóvivő, hangsúlyozva, hogy az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, illetve veszély esetén, vagy ha az irányított égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani.

Összességében tehát tilos csak úgy tüzet gyújtani, égetni külterületen, tehát – ha jogszabály másként nem rendelkezik – azok sem kaptak zöld lámpát, akik az utak mentén égetnek mindenféle zöldhulladékot.

Azok, akik megszegik a szabályokat, tűzvédelmi bírsággal számolhatnak, ami 20-tól 60 ezer forintig terjedhet. Ha tűzoltói beavatkozás is szükségessé válik, akkor a büntetés akár ennek többszörösére is rúghat, ráadásul a vonulás költségét is állnia kell a szabálytalankodónak.

Lapunk utánanézett, hogy az egyes települések miként szabályozták a helyi rendeletben az avar és a kerti hulladék égetését. Békés megye legtöbb településén már hoztak valamilyen jogszabályt erre vonatkozóan. Ahol viszont nincs, ott egész évben tilos tüzet gyújtani.

Békéscsabán a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló rendelet úgy szól, hogy megsérti az előírásokat, aki vasárnap vagy munkaszüneti napon avart és kerti hulladékot éget, illetve az, aki ezt helyi védettség alatt álló területen vagy közterületen teszi. Egyébként pedig a nyári időszámítás szerint időszakban lehet tüzet gyújtani 10 és 20 óra között, kivéve akkor, amikor tűzgyújtási tilalmat rendeltek el.

Szeghalmon idén döntött arról a képviselő-testület, hogy mikor lehet belterületen égetni – korábban ugyanis egész évben tiltott volt.

A rendelet értelmében viszont immár az október 1. és május 10. közötti időszakban szabad, naponta 8 és 16 óra között. Annyi megkötés van, hogy csak szélcsendes időben szabad tüzet gyújtani, az avarnak és a kerti hulladéknak – lombnak, fűnek, levélnek – száraznak kell lennie, és egyszerre csak kis mennyiségben szabad égetni.


Aki megszegi az előírást, köztisztasági és környezetvédelmi szabálysértést követ el. A rendelet szerint a cselekmény súlyától függően 500 forintig terjedő helyszíni bírsággal, illetve 3000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Nem lehet akármivel begyújtani, fűteni Vésztőn
Vésztőn a helyi önkormányzati rendelet úgy szól, hogy az avart és a kerti hulladékot elsősorban hasznosítani, komposztálni kell. Égetni kizárólag napkeltétől napnyugtáig lehet, a szomszédok előzetes értesítését követően. Fontos, hogy figyelni kell az időjárásra is.

Arról is szól a rendelet, hogy csak az engedélyezett, kereskedelmi forgalomban is megvásárolható tüzelőanyagot szabad elégetni az egyedi fűtéssel rendelkező épületek, építmények megfelelően karbantartott tüzelőberendezéseiben - azaz nem lehet például műanyagot, gumit, veszélyes anyagot tartalmazó hulladékot, egészségre ártalmas anyagot betenni a meleget szolgáltató kályhába, kandallóba.

Aki Vésztőn megszegi a jogszabály rendelkezéseit, a közösségi együttélés alapvető szabályait, 50 ezer forintig terjedő helyszíni vagy közigazgatási bírsággal sújtható, ami egyes esetekben akár 150 ezer forintra is rúghat.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!