Sokan nézhetnek izzasztó nyár elébe

A Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetségének (HKVSZ) elnöke, Várkonyi Nándor arról számolt be a Világgazdaságnak, hogy nagyságrendileg 100 ezer lakossági és irodai célú klímaberendezést telepíthetnek idén Magyarországon.

Az elnök úgy becsüli, hogy a klimatizált lakóegységek aránya 8-10 százalék lehet a KSH által nyilvántartott mintegy négymillió lakásban.

A lefedettségben mind országos, mind Békés megyei szinten további előrelépés várható, különösen az új technológiák megjelenésével. Csjernyik Tamás, a CsT klíma ügyvezetője megkeresésünkre elmondta, évről évre nő a klímák iránti igény Békés megyében, a megrendeléseket tekintve már most végteljesítményen dolgoznak.

– Jelenleg leghamarabb május közepére tudunk munkát vállalni. Ez azt jelenti, hogy már most bekövetkezett az, ami csak júniusban szokott, vagyis 3-4 hét a várakozási idő. S ez a nyárhoz közeledve tovább nőhet, mert a terhelés egyre nagyobb lesz. Ezért, ha valaki klímát szeretne nyárra, akkor már most érdemes egy megbízható céget, szerelőt keresni és felvenni vele a kapcsolatot – hívta fel a figyelmet az ügyvezető.

– Mi például most kiálltunk a karbantartásból, mert a személyzet a telepítésre kell. Ennek oka a szakemberhiány. Jelenleg ott tartunk, hogy egy autónk a telephelyen várakozik, mert nincs rá szakképzett munkaerő.

A szakember szerint a lakossági fogyasztók főképp a 3,5 kilowattos teljesítményű berendezéseket keresik. Ezen készülékek ára gyártótól, típustól függően 140-300 ezer forint között mozog. A beszerelés díja átlag 50-55 ezer forint, de az összeg a feladattól függ (például emeletes, társas vagy családi házba kerül a berendezés, hány méter vezeték szükséges a munkához stb.).

A berendezések árai azonban egy uniós rendelet miatt változhatnak a közeljövőben – erre a szövetség elnöke világított rá. Várkonyi Nándor szerint a klímaberendezésekre vonatkozó rendelet néhány százalékos emelkedést eredményez a kültéri egységek tekintetében.

Az EU a kültéri berendezésekben használt hűtőközeg importjára kvótát alkalmaz, ezeket a piaci szereplők vásárolják meg, de végül a termék fogyasztói árában csapódik le. Az Unió célja, hogy 2030-ra ötödére mérsékelje 2015-höz képest a hűtőközegek üvegházhatást okozó kibocsátását.

Vagyis az irányzat értelmében az újonnan beállított lakossági eszközöknél a GWP (Global Warming Potential, amely azt mutatja meg, hogy az adott hűtőközeg a légkörbe jutva hányszoros üvegházhatást okoz egy kilogramm szén-dioxidhoz viszonyítva) nem haladhatja meg a 750-es értéket. Az ipari berendezésekre már 2020-tól vonatkozik a szigorítás, ami azt jelenti, hogy a most jellemző 4000 környéki GWP-t jövő januárig 2500 alá kellene vinni.

Lenne megfelelő utánpótlás

A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara adatai szerint az elmúlt 10 évben 103 ember végzett hűtő- és klímaszerelőként. Mészárosné Szabó Anna, a kamara szakképzési osztályának vezetője ez alapján úgy véli, a szakemberhiány nem a szakképzésen múlott.

– Utánkövetés nélkül nehéz megmondani, mi történik a szakmát szerzőkkel, hová tűnnek a megyei munkaerőpiacról. Csak feltételezni tudjuk, hogy vagy elhagyják a szakmát, vagy jobb fizetés reményében Dunántúlra, esetleg külföldre költöznek.

A cégekkel együtt folyamatosan keressük a megoldást. Úgy tűnik, az utánpótlás erősítése az egyetlen járható út. Sok területen azonban nincs elég tanuló. S ez nem is változik meg addig, amíg nem nő a szakképzés presztízse, addig, amíg „maradékelvű” a szakképző iskolákba a bejutás – véli az osztályvezető.