Pásztor Jóskát újra műtik a hetekben

– A minap Tarpán játszott osztályozót az Előre II. csapata (nyert is 3–0-ra). Hallom, nagy ovációval fogadták a kis nyírségi településen…

– Igen, még a hangosbeszélőn is bemondták a nevemet, úgy köszöntöttek. Volt olyan, aki odajött hozzám, s azt kérdezte: megismerem? Merthogy 45 éve játszottunk egymás ellen a megyei első osztályban…

– És megismerte?

– Hogy őszinte legyek, nem. De nem akartam lelombozni…

– Mindenütt így van ez? Ekkora szeretettel fogadják?

– Sok helyen igen. Mindig ott vagyok az NB II.-es csapat és az Előre II. vidéki meccsein is. Megismernek. Jó érzés, de olykor kellemetlen is tud lenni.

– Láthattam tegnap Kőhalmi Istvánnal, az Előre egykori kiváló középpályásával a csabai kórház környékén?

– Igen, együtt voltunk. Pista jó pár éve csípőbeültetésen esett át, s az egyik oldalon a protézise elmozdult. Iszonyú fájdalmai vannak. Csak nagyon sokára kapott időpontot egy új operációra. Próbálok segíteni neki.

– Még jó, hogy önnek semmi baja…

– Azt azért nem mondanám. Nekem is gondjaim vannak a csípőmmel. Dányi Jóska tizennyolc évvel ezelőtt már az egyik oldalon beépített egy protézist, most a másikon a sor. Igazság szerint már korábban meg kellett volna műteni, de most jött el a pillanat, hogy nem halogathatom tovább.

– Egy újabb műtét?! Abban volt része játékosként bőven. Hányszor is kellett kés alá feküdnie­?

– Pontosan nem tudnám megmondani, de a kisebb műtéteket is beleértve biztos, hogy több mint tíz alkalommal. A bokámat, vállamat, térdemet, csípőmet is meg kellett operálni, valamelyiket többször is, de még a mandulámat is ki kellett venni…

– Játékoskorában azt mondták: alkatából fakadóan ilyen sérülékeny. Igaz volt ez?

– Ezt nem lehet tudni. Ugyanakkor az is biztos, hogy sok ellenfél utazott rám. Akkoriban nem voltak kamerák, bármit megtehettek, s meg is tettek, sokszor olyankor is, amikor ott sem volt a labda…

– Most akkor csípőprotézis-beültetés vár önre. Ilyen problémája sok egykori labdarúgónak van. Ez tipikus futballista betegség?

– Nem mondanám, de kétségtelen, sok labdarúgó átesett már ilyenen.

– Mikor és hol lesz a műtét?

– Békéscsabán, a Réthy Pál kórházban, június 22-én. Viszont csak akkor műtenek meg, ha lesz elegendő vér az operációhoz.

– Kérhetjük a drukkereket, hogy segítsenek, menjenek vért adni?

– Megköszönném. De nem csak magamra szeretnék gondolni, hanem másokra is, akiknek szüksége lehet vérre. Az lenne a legjobb, ha minél többen el tudnának jönni a véradásra, mert azzal nagyon sok embernek lehetne segíteni.

– Szóval, most műtét… Legalább ágyban, nyugalomban tudja nézni a labdarúgó-Eb-t. Mit mondanak az orvosok: ha minden jól megy, mikor találkozhatunk újra a Kórház utcai stadionban?

– Már a műtét másnapján lábra kell állni. Augusztus elején pedig már szeretnék újra kint lenni a pályán…

Az operációhoz vér szükséges

Minden sportkedvelő, Előre-drukker, jóérzésű ember sokat tehet Pásztor Józsefért. A Békéscsabai Területi Vérellátó Központban június 14-én, hétfőn, 8 és 18; 15-én, kedden, 8 és 16 óra között várják mindazokat, akik a futballikon számára segítséget nyújtanának. A Gyulai út 20. szám alatti intézményben mindenkit szívesen fogadnak, akik egészségesnek érzik magukat, 18 és 60 év közöttiek (többszörös véradónál 65 év a felső határ), súlyuk 50 és 140 kg között van. Fontos, hogy a véradást megelőzően igyon legalább 1 liter alkoholmentes folyadékot, legyen nála személyi igazolvány, lakcímkártya és tajkártya, ha gyógyszert szed, pontosan tudja a gyógyszer nevét. A Covid elleni védőoltás nem kizáró ok, védettségi igazolvány bemutatása nem szükséges.

A Békéscsaba 1912 Előre valamennyi véradó számára tiszteletjegyet ajánl fel, mely a csapat valamely hazai mérkőzésére vehető igénybe. A tiszteletjegyet a kiválasztott találkozó előtt, a székházban kell érvényesíteni.