Jön a tavasz, jönnek az összetört szívek

Felváltva nézegette az óráját és tekintett várakozva hol az egyik, hol a másik utcába, egyértelműen szíve hölgyét várva. De rég láttam már ilyet – gondoltam magamban és nem csak én, hiszen sokaknak feltűnt a szerelmes lovag.  Fél óra múlva ismét arra volt dolgom, a fiatalember pedig még mindig ott állt, de már lógó orral, s a rózsát sem takargatta. Arcán minden tükrözödőtt: ez a randi most nem jött össze, a lány távol maradt. Pedig elnézve a szerelmes fiút, a csillagokat is lehozta volna az égről a leányzó kedvéért.